A kormány szerette volna nyár elején meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy képes lesz kikerülni a túlzottdeficit-eljárás alól, azaz a költségvetési hiányt 2013-ban is 3 százalék alatt tartja. Ennek érdekében váratlan gyorsasággal állították össze a jövő évi büdzsé tervezetét, és az úgynevezett sarokszámokról már nyáron megtartották a szavazást – foglalja össze legfrissebb elemzése elején a Policy Agenda (PA). Akkor – utalnak rá – felhívták a figyelmet, hogy számításaik szerint 400-450 milliárd forintos eltérés van a bevételek és kiadások között a költségvetésben, és ezt ősszel kezelni kell.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy a kormánypárti képviselők által beadott és elfogadott módosítók aláásták a költségvetési tervezet hitelességét, és megkérdőjelezték a Nemzetgazdasági Minisztérium kompetenciáját. A képviselők például 14 alkalommal is megemelték a várható áfabevételeket, anélkül, hogy ezt bármivel is megalapozták volna, sőt ennek terhére 15 milliárd forint körüli összegben vállaltak további terheket.

Az IMF/EU-tárgyalások lebegtetése és a költségvetés elfogadásának halasztása azt az érzetet kelthette a pénzügyi befektetőkben, hogy a kormány hajlandó lenne módosítani a büdzsé számain, ha ez a megállapodáshoz szükséges. Valójában a kabinet csak arra figyelt, hogy az Európai Bizottságnak papíron megfeleljen, és bizonyíthassa, hogy 3 százalék alatt tartja a hiánycélt. Ennek érdekében egy, a kabinet számításai szerint, 820 milliárd forintos megszorítócsomagot állított össze három körben, amelynek révén 2,7 százalékos hiányt kívántak elérni – írja a Policy Agenda.

A kormány nem volt képes érdemi gazdaságpolitikai fordulatot felmutatni, sőt a költségvetési megszorítócsomagok inkább arról árulkodtak, hogy egyetlen cél maradt: formálisan 2013-ban 3 százalék alatt legyen a költségvetési hiány. Ennek érdekében teljesen feláldozták a gazdasági növekedés lehetőségét, például tovább csökkentik a vállalkozások hitelhez jutási lehetőségeit.

Amennyiben a kormány továbbra is komolyan gondolja a három megszorítócsomagját, akkor a Policy Agenda számításai szerint több bevételi és kiadási oldali tétel kapcsán is változtatni kell egy hétfői zárószavazás előtti módosító javaslattal. 

Ezek közül az egyik az áfabevételek növelése. A módosítókat követően 2840 milliárd forint a tervezett bevétel általános forgalmi adóból, amelyet körülbeül 165 milliárd forinttal kell megemelni. Ez akár elérhető is, főleg ha a vártnál nagyobb infláció megnöveli az áfabevételeket. Erősen kérdéses, hogy ebből a bevételből ténylegesen mennyi lehetne az adóbeszedés szigorítása miatt megvalósuló.

A társasági adó esetében az energiaszolgáltatók 50 százalékos társaságiadó-kulcsa miatt 40 milliárd forinttal kell emelkedjen a jelenlegi 380 milliárd forintos bevételi előirányzat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy idén a tervezett 356 milliárd forinthoz képest inkább csak 305 milliárd forint lesz a bevétel. Ezenkívül a jövő évben több előrejelzés, köztük a Policy Agenda szeptemberi prognózisa szerint sem lesz 2013-ban gazdasági növekedés. Azaz illúzió, hogy 380 milliárd forinttal tervezték a költségvetést. A hitelesség miatt az energiaszolgáltatók plusz adójával együtt is inkább csökkenteni kellene a tao-bevételi számot, bár erre aligha lesz hajlandó a kabinet.

A tranzakciós illeték terén az eredeti költségvetési terv szerint a pénzintézeteknek 283 milliárd forintot kell befizetnie jövőre pénzügyi tranzakciós illeték címen. A három megszorítócsomag összesen 190 milliárd forinttal emeli ezt a számot. Ugyanakkor furcsa helyzet, hogy bár elvileg döntött a kormány, hogy a Magyar Nemzeti Bank kikerül az illetékfizetés hatálya alól, illetve növelik az illeték mértékét 2 ezrelékre, de ezt egyáltalán nem vezették át a törvényeken, illetve nehezen kiszámítható, hogy végül is mekkora bevétel következik ebből.

Az általunk végzett számítás alapján inkább 420 milliárd forint körül lehet a bevétel. Ha ennél nagyobbal számol a kabinet, akkor az általuk megadott illetékmértékekkel nem lesz hiteles ez a bevételi terv.

A költségvetési szervek személyi kiadásai esetében a PA kifejti: a kormány tervei szerint csökkenti a közszféra létszámát, és ez 30 milliárd forint megtakarítással jár. Elvileg a lépés azt jelenti, hogy nem elbocsátanak, hanem a nyugdíj miatt megürülő álláshelyeket nem töltik fel. Amennyiben a kabinet végigvezeti ezt a lépést, akkor minden költségvetési szervnél csökkenteni kell a személyi kiadásokat.

Mivel ez nem januártól jelentkezik, hanem fokozatosan, ezért ahhoz, hogy ez teljesüljön, a Policy Agenda számításai szerint 25-28 ezer álláshely szűnne meg a közszférában. A korrekt számításokba ugyanis nem szabad bevenni a munkáltatói és munkavállalói terheket, amelyek visszakerülnek a költségvetésbe, hanem csak a nettó pozíciót lehet nézni.

A PA a társadalombiztosítási járulékot is megemlíti: itt a kormány tervei szerint megszűnne a társadalombiztosítási járulék esetén fizetendő plafon. Ezzel a lépéssel elvileg 51 milliárd forintos bevételt érne el a kabinet. A Policy Agenda számításai szerint, amennyiben ezt automatikusan bevonják a tervezett bevételekbe, akkor megint hiteltelen lesz a kabinet. Ugyanis számításaik alapján mintegy 170 milliárd forinttal jelenleg túltervezett ez a tétel.

A bankadó és társai kapcsán kifejtik, hogy ennek megemelése egyszerű lépés, amely 72 milliárd forintot jelent a jelenlegi tervezetten felül. Ugyanígy könnyű átvezetni a közműadót, amely új adónemként jelenik meg költségvetésben. Ezek, bár a gazdasági növekedés elleni lépések, de technikailag könnyedén kivitelezhetőek. Ugyancsak könnyen végrehajtható az osztalékágon a Szerencsejáték Zrt.-ből kivont plusz 10 milliárd forintos bevétel: e téren is teljesíthetetlennek látják a tervet.

A cafeteria kapcsán az eredeti álláspont is módosult, amely miatt tervezhetetlennek látják ezt a bevételt. Ugyanígy vélekednek a segélyplafonnal kapcsolatban. Amennyiben a kormány ezt komolyan gondolja, akkor az önkormányzatoknak adandó segélyekhez nyújtott támogatást mérsékli. De nagy kérdés ennek a lépésnek a végrehajthatósága.

A pedagógus-életpályamodell elhalasztásától a kormány 73 milliárd forintot remél, bár a PA véleménye szerint a tényleges megtakarítás ennek csupán a fele lenne, hiszen ez az összeg a teljes bruttó bér lehet. Talán nem is költségvetési szempontból, hanem politikailag nehéz ez a lépés a kormánypártok számára, hiszen az egyszer már megszavazott pedagógus-béremelést kell eltörölniük egy parlamenti szavazás keretében.

A kormány tehát válaszút előtt áll a hétfői szavazás előtt. Vagy önkritikát gyakorol, és reálisan végiggondolja, hogy az egyes bevételi sorok mögött mekkora a tényleges teljesítés, és ehhez képest határozza meg az összeget, vagy továbbra is irreális számokat ír a költségvetésbe – vélekedik a PA.

Úgy látják, romlott a külső környezet, az EU/IMF-megállapodás várható elmaradása miatt nő a kamatterhe az országnak, és további gond a belső gazdaság jövő évi stagnálása. Talán elegendő lenne 500 milliárd forintos átrendezés, és ez a fentiek alapján megvalósíthatónak is látszik. Ugyanakkor ezzel együtt a kiadási oldal reális átrendezése is szükséges lenne, különben újabb kellemetlen meglepetések érhetik a kabinetet.