A 2011. évi zárszámadási törvény tényadatai, és a júliusi végi idei adatok alapján, ha nem is zökkenőmentesen, de tartható a három százalék alatti hiánycél – vélekedik a Policy Agenda (PA). A kiadások – akár kemény intézkedésekkel, de – mederben tarthatóak – mondják. 

Július végén 55,6 százaléka teljesült az éves kiadásoknak a 2012-es költségvetési törvényben rögzítettekhez képest. Ez némileg kedvezőbb, mint a tavalyi 59 százalékos adat, azaz időarányosan mindenképpen tarthatónak látszik a költségvetés kiadási oldala. A tervezett cél teljesülésének ugyanakkor van egy nagyon komoly feltétele, mégpedig a 458 milliárd forintos tartalékhoz nem szabad hozzányúlni.

A költségvetés kiadásai között a jelentősebb problémát a kamatkiadások növekedése jelenti. A Policy Agenda számításai alapján mintegy 150-160 milliárd forinttal is meghaladhatják a kamatkiadások az eredeti tervben rögzítetteket. Ez például a tavalyi évhez képest 10 százalékos növekedést jelent, amely a csökkenő államadósság szintje mellett – amelyet kedvezőbb árfolyam is segít – azt mutatja, hogy a fizetendő kamatok növekedése jobban terheli a költségvetést, mint az elmúlt években. Amennyiben az IMF-tárgyalások jelentősen megakadnának – és ennek esélye változatlanul magas –, akkor a most kedvező kamatcsökkenési tendencia megfordulhat, és további súlyos milliárdokkal terhelheti meg a büdzsét.

A költségvetés egészségügyi alapját érintően a gyógyszer-ártámogatás és a gyógyászati segédeszközök területén 50 milliárd forinttal várhatóan többet költ az állam, mint a tervezett volt. Ugyancsak problémát jelenthet, hogy mintegy 10 milliárd forinttal meghaladják a munkanélkülieknek járó juttatásokra fordított kiadások az eredeti tervet. Ennek magyarázata, hogy a tervekhez képest nem sikerült érdemben növelni a foglalkoztatottak számát, így – a korábbinál szigorúbb feltételek ellenére is – több munkanélküli kap ellátást, mint azt tavaly év végén gondolta a kabinet.

A bevételi oldalt változatlanul sújtja a válság, s ezen az oldalon jelentős feszültségek vannak. A gazdálkodó szervezetektől 1400 milliárd forintos bevételt terveztek az idei büdzsében. Ennek július végéig 38 százaléka folyt be, amely lényegesen elmarad a tavalyi 50,4 százalékos mértéktől. Ezt némileg javítja majd, hogy a pénzügyi szervezetek tervezett különadójának még csak töredékrésze érkezett meg, de így is jelentősen felültervezettek a várakozások a társasági adó, az eva, a cégautó-adó és a játékadó területén. A jelenlegi szabályok és az előző évek trendjei alapján készített becslésünk szerint ezen területeken 150 milliárd forintos bevételkiesés keletkezik az eredeti tervekkel szemben.

Ugyancsak problémákat lát a PA az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadóból tervezett bevételekkel. Miután a kormány terveivel ellentétben nem nőnek jelentősen a bérek, főleg a nettó pozíciót tekintve, ezért többlet a belső fogyasztásban sem jelenik meg. Áfából 2011-ben 2200 milliárd forint lett a tényleges bevétel (ez több mint 200 milliárd forinttal lett alacsonyabb, mint a kormány tervszáma volt). A 25 százalékos áfa kulcsának 27 százalékra történt emelése és a kiugró infláció ellenére 2600 milliárd forintot tartunk elképzelhetőnek az eddigi tény-számok alapján, amely nagyságrendileg ebben az évben is mintegy 200 milliárd forinttal lesz kisebb a tervezetnél.

Az szja-ból befolyó bevételekkel is problémák lesznek, és az átalakított adórendszer ellenére sem éri majd el a kívánt összeget a büdzsé, mintegy 80 milliárd forintos lyukkal számolhatunk.

A költségvetésnek több területe is van, ahol még mindig nehezen lehet megbecsülni a várható teljesülést. Ezek közül az EU-tól származó egyéb bevételek és az egyes fejezetek kiadásai (például minisztériumok és háttérintézményeik költései) kapcsán lehet akár 60-70 milliárd forintos túlköltekezés. Ugyanakkor ezen területen a kormány jelentős mozgástérrel rendelkezik, azaz – rendeleti úton – jobban képes befolyásolni a folyamatokat, mint az adóbevételek esetén.

A kormány elsődleges célkitűzése az, hogy 3 százalékos szint alatt tartsa a költségvetési hiány mértékét. Ez az eddigi folyamatok és a mért jelenlegi adatok alapján tarthatónak látszik. Ugyanakkor a célkitűzés teljesüléséhez szükség van arra, hogy a meglévő tartalékokhoz ne nyúljon a kabinet, és a tárcáktól megkövetelje, hogy feszesen gazdálkodjanak. Azaz a pénzügyi kormányzatnak továbbra is ellent kell állnia a politika, főleg a kormánypárti frakciók felől érkező nyomásnak, amelyek rövid távú politikai haszon érdekében növelnék a kiadásaikat a költségvetés terhére.

Különös nehézséget jelent az ez évi GDP alakulása. Az érthetetlenül optimistán tervezett növekedés nem következett be, sőt kemény recesszióba fordult a magyar gazdaság. Így a költségvetésben nélkülözhetetlen az eddigi szigorú intézményi gazdálkodás fenntartása, ez pedig egyértelműen társadalmi feszültségek elmélyüléséhez vezet. A további évekre pedig jelentősebb veszélyeket jeleznek az ez évi folyamatok a költségvetési hiány elképzelt folyamatos szűkítésében is.

Amennyiben a kormányzati szigor teljesül, akkor a némely területen jelentkező többletbevételek, valamint a jelentős tartalék ellensúlyozza a vártnál kisebb bevételeket és nagyobb kiadásokat. Összefoglalva tehát, ha nem is a várt 2,5 százalékos, hanem annál valamivel nagyobb, de még mindig 3 százalék alatti, azaz 2,8-2,9 százalékos hiánnyal számol a PA erre az évre. Ez pedig egy hiteles 2013-as költségvetés elfogadása esetén – ezt jelent pillanatban nehéz feladatnak tűnik – lehetőséget ad arra, hogy kikerüljünk az EU-ban Magyarország ellen folyó túlzottdeficit-eljárásból.