A költségvetés készítői hangsúlyozzák, hogy a makrofolyamatok előrejelzésének bizonytalansága a szokásosnál lényegesen nagyobb, azok a 2009. augusztus elején rendelkezésre álló, a világgazdaságra, ezen belül az EU egészére, és a magyar gazdaságra vonatkozó, megismerhető információk alapján készültek.

A kormány arra számít, hogy jövő évtől kezdve a fejlett országok várhatóan fokozatosan meginduló fellendülésével párhuzamosan javul a külkereskedelmi teljesítmény. Az év második felétől a vállalati gépberuházásokban, valamint az ipari termelésben is élénkülés következhet be. Ezek a pozitív folyamatok a következő években tartós növekedést generálhatnak. Emellett a kormányzati adóintézkedések hatásaként az exportszektor versenyképessége is növekedhet.

Remélik: 2010-től fokozatosan javulhat a belső kereslet is. A hitelaktivitás erősödése, valamint az adórendszer átalakításának pozitív jövedelmi és keresleti hatásai érezhetően javítani fogják mind a lakossági fogyasztási, mind a beruházási lehetőségeket. Összességében 2010-ben még a GDP 1 százalék körüli csökkenése várható.

Hosszabb távon 2010-től már magasabb lehet a bérdinamika és bővülhet a foglalkoztatotti létszám a vállalkozásoknál. Emellett már fokozatosan érvényesül a kormányzati intézkedések foglalkoztatás-bővítő hatása is, amely önmagában, előzetes számítások szerint jövőre mintegy 0,5 százalékkal növelheti a foglalkoztatottak számát. Mindez azonban 2010-ben nem tudja teljesen ellensúlyozni az év első felében még jelen lévő, kedvezőtlen bázishatásokat, így jövőre éves szinten 1 százalék feletti létszámcsökkenés valószínű.

A közvetettadó-emelések árindexre gyakorolt hatása átmeneti, így a 2010 elején még magas inflációs ráta a jövő év közepétől gyorsan - év végére 2-3 százalék közé - csökkenhet, a 2010-es éves átlagos infláció 4,1 százalék körül várható.

A konvergencia jelentésnek megfelelően 2010. évre az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP 3,8 százaléka lesz. Az előző évhez képesti hiánycsökkentési ütem követelménynek tekinthető ahhoz, hogy - a maastrichti kritériumoknak megfelelően - az államadósság GDP-ben mért arányát és az infláció mértékét egyaránt csökkenteni lehessen.

Az államháztartás egyensúlyának javításával a kormány egyúttal biztosítja, hogy Magyarország teljesítse azokat a követelményeket, amelyek az euró bevezetéséhez szükségesek.

A deficit csökkentését a túlzott hiány megszüntetését követően is folytatni kell, a Stabilitási és Növekedési Egyezménnyel összhangban meghatározott ország-specifikus középtávú cél eléréséig. A legfontosabb cél, hogy a gazdasági teljesítmény és az életkörülmények tartósan és gyorsuló ütemben közelítsenek az Európai Unió átlagához.

A kiadáscsökkentő intézkedéscsomagban 2010-től már egyre nagyobb súlyt képvisel az állami kiadások tartós, strukturális jellegű átalakítása. Ennek keretében erősödik a nyugdíjrendszer fenntarthatósága: 2010-től megváltozik a nyugdíjindexálás szabályozása, és megszűnik a 13. havi nyugdíj, helyette a GDP növekedéséhez kötött feltételes nyugdíjprémiumot vezetnek be.

Célzottabbá és hatékonyabbá válnak a társadalmi juttatások, takarékosabbá válik az állami intézményrendszer - közöttük az önkormányzatok és a MÁV - működtetése.
A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény legfontosabb célkitűzései az államháztartási hiány, egyúttal az állami újraelosztás mértékének további csökkentése, ezáltal az államadósság GDP-hez viszonyított értékének folyamatos lefaragása.

Ennek megfelelően meghatározták a GDP arányában a 2011. évre a belső tételek elvárt egyenlegét, 2012-re az elsődleges egyenlegcél, továbbá szintén 2012-re az államháztartás központi alrendszere elsődleges kiadásainak korrigált főösszege 2011-hez viszonyított növekedésének maximumát.

2010-től a költségvetés előkészítése során legalább hároméves kötelezettségvállalási korlátokat is tervezni kell. A fejezeti indoklásokat tartalmazó kötetek három évre kitekintően részletesen bemutatják az egyes fejezetek gazdálkodási keretszámait, ezeket azonban csak szeptember 18-án közlik.

Több mint 922 milliárd forint EU-pénz a büdzsében

A jövő évi költségvetés tervezete szerint 2010-ben összesen 922,645 milliárd forint európai uniós forrás érkezik a magyar büdzsébe, miközben Magyarország uniós befizetései 220,759 milliárd forintot tesznek ki.

A 922,645 milliárd forintnyi uniós támogatás a 2010-es magyar bruttó hazai termék (GDP) 3,5 százalékát jelenti, miközben az Európai Unió (EU)költségvetésébe történő magyar befizetés a GDP 0,83-át teszi ki.

Az európai uniós források nagy része - 645,9 milliárd forint - a költségvetésben megjelenő támogatás, míg a költségvetésen kívüli tételek összege 276,722 milliárd forint. Utóbbi tételek a brüsszeli költségvetésből közvetlenül jutnak el a jogosultakhoz, ide tartoznak például bizonyos agrárpiaci támogatások és a közvetlen termelői támogatások.

Az európai uniós források lehívásához szükséges magyar önrésznek a 2010-es költségvetésből biztosított összege a büdzsé tervezete szerint további 188,080 milliárd forint. A költségvetésben megjelenő EU-források így összesen 834 milliárd forintot tesznek ki.

A 2009-es költségvetési előirányzatban összesen 1002 milliárd forint európai uniós forrás szerepel, míg a magyar befizetés 226 milliárd forint.

Az adócentralizáció 2013-ra 37,5 százalékra csökken

Az adócentralizáció az idei 39,8 százalékról, jövőre 39,5, 2013-ra pedig a GDP 37,5 százalékára csökken - derül ki a 2010-es költségvetéshez készített pénzügyminisztériumi összeállításból.

Az államháztartás eredményszemléletű adó- és járulékbevételei a GDP százalékában - magánnyugdíjpénztári befizetések nélkül - 2011-ben a GDP 38,9 százalékát, 2012-ben pedig 38,2 százalékát tehetik ki.

Jövőre a kormány azzal számol, hogy a GDP - 0,9 százalékos csökkenéssel - folyó áron 26300 milliárd forintot tesz ki, szemben az idei 25790 milliárd forinttal. Ezzel még mindig alatta marad a 2008-as 26621 milliárd forintnak.

Az átlagos éves infláció jövőre 4,1 százalék lehet, a háztartások fogyasztása 2,1 százalékkal csökkenhet, míg a beruházások 0,6 százalékkal nőhetnek.

Az export 3 százalékkal az import pedig 2 százalékkal bővülhet.

A folyó fizetési mérleg hiánya az idei 2,8 milliárd euróról várhatóan 3,2 milliárd euróra nő jövőre, a GDP százalékában az idei 3 százalékról 3,4 százalékra. 

A kiadások egyharmada jut jóléti célokra

A központi költségvetés 5.957 milliárd forint konszolidált funkcionális kiadásainak harmadát teszik ki a jóléti funkciók, ezt követi 23 százalékkal az állam működése, majd egyaránt 20-20 százalékkal az államadósság kezelés és a gazdasági funkciók következnek.

A funkcionális kiadások öt nagy csoportra bonthatók, ezekből legnagyobb összeg 1.885 milliárd forinttal a jóléti kiadásoké, ez viszi el a teljes összeg 31,6 százalékát. Ez bomlik tovább oktatásra, egészségügyre, társadalombiztosításra, lakásügyre, végül pedig szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységre. Az oktatásra jövőre 580 milliárd forint jut, ez 12 milliárddal kevesebb az idei előirányzatnál.

Az egészségügynél 6 milliárd forint a megtakarítás az idei előirányzathoz képest, a jövő évi előirányzat 127,4 milliárd forint. Legnagyobb tétel a kórházak támogatása, ez 85 milliárdról 79 milliárdra csökken. A házi és gyermekorvosok idén 10 millió forintot kaptak, a jövő évi javaslatban erre nincs előirányzat.

A Pénzügyminisztériumban elmondták, hogy a jövő évi költségvetésben az egészségügy a prioritások között szerepel, ez látható is lesz az egy hét múlva publikálásra kerülő részletes fejezeti számokból.

Az idei várható kiadásoknál a legfontosabb területek több pénzhez jutnak 2010-ben. A gyógyító megelőző ellátás támogatása nő a legnagyobb mértékben 714,5 milliárd forintról 730 milliárdra, kisebb mértékben nő a gyógyszerkassza, 344-ről 345 milliárdra, és valamivel több lesz a pénzbeni támogatások 49-ről 51 milliárdra. Ezzel szemben csökken a táppénz 111 milliárdról 96 milliárdra és a működési kiadásokra szánt összeg is 45 milliárdra csökken az idei várható 48 milliárdról.

A társadalombiztosítási és jólét szolgáltatások konszolidált állami kiadása 82 milliárd forinttal, 855 milliárdra csökken jövőre a funkcionális mérleg szerint. A nyugdíjakra szánt pénz 4 milliárddal lesz kevesebb, az előirányzat 156 milliárd forint. A családi pótlékra 444 milliárd forint az előirányzat, ez 6 milliárddal kisebb az ideinél. Az egyéb szociális támogatások viszont 223 milliárdról 157 milliárd forintra esnek.

A lakásügyi kiadás 208 milliárdról 152 milliárd forintra csökken, míg a szórakoztató, kulturális és vallási tevékenységre 27 milliárddal kevesebb, 169 milliárd forint jut.

A jóléti funkciókat - nagyságrendben - az állam működtetése követi 1.380 milliárd forinttal, ez a funkcionális konszolidált kiadás 23,2 százaléka. Az ideihez képest itt 17 milliárd forinttal több az előirányzat. Ezen belül az általános közösségi szolgáltatások adják 744 milliárd forinttal a legnagyobb tételt. Ebből 3 milliárddal több, 152 milliárd forint jut jövőre a törvényhozásra és a végrehajtó szervekre, míg a pénzügyi és költségvetési tevékenységek kiadása - 9 milliárdos többlettel - 208 milliárd forint.

A rendvédelem és közbiztonság 11 milliárd forinttal kap többet jövőre, az előirányzat 412 milliárd. A védelemre fordított kiadás viszont 239 milliárdról 223 milliárdra csökken.

Az államadósság kezelésére fordítódik a konszolidált funkcionális kiadás 20,4 százaléka. Ez 1.215 milliárd forint, 7 milliárddal több, mint az idei előirányzat volt.

A gazdasági funkciókra jut a kiadás 20,1 százaléka, azaz 1.198 milliárd forint. Ez 120 milliárddal kevesebb az idei előirányzatnál. A mezőgazdaság és csatolt részei 250 milliárdot kapnak az idei 310 milliárd helyett, míg a közlekedési és távközlési kiadás 661 milliárdról esik 605 milliárdra. A csökkenés leginkább a vasutat érinti, itt a kiadás 44 milliárd forinttal, 166 milliárdra esik.

Az állam jövő évi konszolidált kiadásainak van egy 278 milliós, funkcióba nem sorolható tétele. Ez 63 millióval több az idei előirányzatnál.

Az agrártárca több forrásból finanszírozott

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) költségvetési fejezetének 2010-es kiadási előirányzata 268,6 milliárd, bevételi előirányzata 138,7 milliárd, a támogatása pedig 129,9 milliárd forint.

Az agrártárca azonban a jövő évben is több forrásból kapja a feladatai ellátásához szükséges forrásokat - hasonlóan a korábbiakhoz -, ugyanis az unióból érkező közvetlen termelői támogatások, valamint a piaci támogatások finanszírozása a Kincstári Egységes Számlán (KESZ) keresztül történik.

A fejezet költségvetésében meghatározó támogatási forrás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), amelynek révén jövőre 129,2 milliárd forint támogatáshoz juthatnak a gazdálkodók.

A tisztán nemzeti forrásból finanszírozott agrár- és vidékfejlesztési támogatásként csak az uniós szabályokkal teljes mértékben összhangban lévő pénzügyi konstrukciók működtethetők. Erre a célra 2010-ben a büdzsé "Nemzeti támogatások" alcím 49,2 milliárd forintot irányoz elő. Ez a területalapú támogatás nemzeti kiegészítéséhez (top up), valamint a korábbi években működtetett agrártámogatások jövő évi költségvetést terhelő kötelezettségvállalásaihoz, továbbá az Európai Bizottságnál notifikált nemzeti támogatások finanszírozásához biztosít fedezetet.

Az FVM költségvetése nem teljes körűen tartalmazza az uniós támogatásokat. Az unióból érkező közvetlen termelői támogatások, valamint a piaci támogatások finanszírozása - amely összesen 276,7 milliárd forint - ugyanis a Kincstári Egységes Számlán keresztül valósul meg. A szóban forgó uniós támogatások közvetlenül, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) közreműködésével jutnak el a mezőgazdasági termelőkhöz.

Így az ágazat támogatására felhasználható bruttó - az Európai Unióból származó forrásokat is tartalmazó - támogatási összeg a 2009-es 472,8 milliárd forinttal szemben 2010-ben 463 milliárd forintot tesz ki.

Ebből uniós forrás 373,6 milliárd forint - 80,7 százalék -, a nemzeti forrás pedig 87,4 milliárd forint, az összes igénybe vehető támogatás 19,3 százaléka - közölte korábban Márhr András, az agrártárca szakállamtitkára. Jelezte azt is, hogy az FVM 2010-es támogatási előirányzata az idei 177,0 milliárd forinttal szemben jövőre mintegy 130 milliárd forint lesz.

A költségvetés összeállítói külön szükségesnek tartották a jövő évi büdzsé szövegében is jelezni, hogy Magyarország az Európai Uniónak bejelentette, hogy 2010-től át kíván térni az Egységes Támogatási Rendszerre (SPS), melynek bevezetése és működtetése különleges kihívást jelent az érintett intézményeknek és a gazdálkodónak egyaránt. 

Az állami vagyonkezelésből 20 milliárd forint nettó bevétel

A 2010. évi költségvetési törvényjavaslatban az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek előirányzata 101,44 milliárd forint, a kiadásoké pedig 20 milliárddal kevesebb, 81,44 milliárd forint - olvasható a parlamentnek pénteken benyújtott 2010. évi költségvetési törvényjavaslatban.

A részben, vagy teljes egészében állami tulajdonú cégektől a 2009. év után 30 milliárd forint osztalékot terveznek elvonni, döntő hányadát a Magyar Villamos Művek Zrt.-től (MVM). Ugyanakkor az állami tulajdonú társaságok támogatására 5,08 milliárd forintot szánnak a költségvetési törvényjavaslatban.

Ha az osztalékbevétel meghaladja az előirányzatot, akkor a többlet legfeljebb 75 százalékával meg lehet növelni a az állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások 1,779 milliárd forintos előirányzatát. Ez az előirányzat elsősorban az erdőgazdasági társaságok megtérülő beruházásainak finanszírozásához járul hozzá.

A törvényjavaslatból kiderül, hogy az európai uniós támogatási szabályokkal összhangban a tulajdonosi kölcsön nyújtása mellett az állami tulajdonú gazdasági társaságokban történő tőkeemelés és támogatás csak miniszteri engedéllyel történhet. A pénzügyminiszter a vagyonkezelési tervben hagyja jóvá a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.-nek a rábízott vagyonnal kapcsolatos kötelezettségvállalásait.

Az infrastruktúra koncessziókból származó díjakból 21 milliárd forint a bevételi előirányzat. A mobil-rádiótelefon szolgáltatások körének bővítése kapcsán értékesített jogosultságok után 20 milliárd forint bevétellel számol a költségvetési javaslat. Termőföld haszonbérletből, egyéb bérleti díjakból és vagyonkezelői díjakból 2010-ben 10,38 milliárd forint bevételt terveznek a költségvetési törvényjavaslat szerint.

Termőföld értékesítésből az előirányzat szerint jövőre 10 milliárd forint, ingatlanértékesítésből pedig 24,47 milliárd forint bevétel származik. Egyéb eszközök értékesítésére a költségvetési törvényjavaslat 3,39 milliárd forintot irányoz elő. Az ingatlan eladások a költségvetési szervek számára feleslegessé vált ingatlanok eladását jelenti.

A költségvetési intézmények ésszerűbb elhelyezését szolgáló ingatlanokról 2010-ben alapvetően beruházásokkal kíván gondoskodni az MNV Zrt. Az állami vagyonnal kapcsolatos ingatlan-beruházásokra jövőre 10,5 milliárd forintot lehet fordítani,

A kiadások közül a legnagyobb tétel az állam tulajdonosi felelősségével kapcsolatos környezetvédelmi feladatok finanszírozása, aminek előirányzata 14 milliárd forint. Ebből a Nitrokémia 2000 Rt. felszámolását követő környezetvédelmi kötelezettségeket teljesítik, valamint a gyöngyösoroszi és recski bányák szüneteltetéséből adódó feladatokat finanszírozzák.

Az MNV működésére 9,77 milliárd forint költhető el. Ezen felül az állami vagyonnal kapcsolatban 953 millió forint fizethető ki tanácsadók, értékbecslők és jogi képviselők díjaként. A fejezeti tartalék 10 milliárd forint lesz 2010-ben.

A Richter részvényekre átcserélhető kötvények kamatai 2010-ben 3 milliárd forintot tesznek ki a költségvetési törvényjavaslat előirányzata szerint. Az MNV 2009. szeptember 9-én bocsátott ki 833,3 millió euró értékű, 2014-ben lejáró, a Richter Gedeon Nyrt. ("Richter Gedeon") hozzávetőlegesen 4,680,672 darab törzsrészvényére átcserélhető kötvényt 4,4 százalékos éves kamattal. 

A költségvetés adóssága a GDP 74,2 százalékára nő

Az eredményszemléletű nettó kamatkiadások 2009-ben 1041,5 milliárd forintot (a GDP 4 százalékát), 2010-ben 1086,6 milliárd forintot (a GDP 4,1 százalékát) teszik ki, a központi költségvetés adóssága a GDP 74,2 százalékra nő 2010-ben az idei 73,9 százalékról.

A központi költségvetés adóssága 2010 végére a hiány és az egyéb finanszírozandó tételek együttes hatására kismértékben, várhatóan 451,0 milliárd forinttal 19509,5 milliárd forintra növekszik.

A központi költségvetés adóssága után 2010-ben - a pénzforgalmat tekintve - összesen 1203,3 milliárd forintnyi bruttó kamat és 12,5 milliárd forint egyéb kiadás merül fel, az 50 milliárd kamatkockázati tartalék felhasználását feltételezve.

A költségvetési hiány finanszírozása 2010-ben is tovább növeli az adósságállomány nagyságát. Emellett 2008 és 2009 folyamán jelentős hozamemelkedés következett be az állampapír-piacon, aminek szintén van kamatkiadás növelő hatása, bár a 2010-ben várható hozamcsökkenés jelentős részben ellensúlyozni tudja ezen hatásokat.

A bruttó pénzforgalmi kamatkiadások 2010-ben várhatóan a GDP 4,6 százalékán állnak, még a kamatkockázati tartalék felhasználása esetén is. Az eredményszemléletű kamatkiadások 2009-ben várhatóan a GDP 4,2 százalékát, 2010-ben a 4,3 százalékát teszik ki.

A kamatok tervezése a gazdaságpolitikai programmal összhangban azon prognózis alapján történt, ami a hozamoknak az eurózónában meglévő kamatok szintjére való fokozatos csökkenését feltételezi. Az adósságkezelés a feltételezett kamatpálya alapján 2010-ben a már stabil forintpiac és csökkenő infláció és felárak mellett a forint kamatszint fokozatos csökkenésével számol.

A központi költségvetés bruttó eredményszemléletű kamatkiadása 2010-ben - ESA'95 módszertan szerint - várhatóan 1121,9 milliárd forintot tesz ki. A devizában fennálló adósság eredményszemléletű bruttó kamatkiadása 2009-ről 2010-re összességében csökken, amit a rövid futamidejű külföldi kamatoknál bekövetkező csökkenés magyaráz. A forintban fennálló adósság eredményszemléletű kamatkiadása a növekvő adósságállomány következtében kismértékben nő majd 2010-ben. (A tervezési körirat szerint a költségvetés készítésénél 280,7 forintos euró árfolyammal számoltak.)

A 2010. évi eredményszemléletű devizakamat kiadás elmarad a pénzforgalmi kamatkiadásoktól, alapvetően a csökkenő kamatlábak miatt. A következő év során a pénzforgalmi kamatkiadásokat még a korábban megállapított magasabb kamatok határozzák meg, míg az eredményszemléletű kamatelszámolásban már a lecsökkent kamatlábak jelennek meg.

Az idei és a jövő évben a pénzforgalmi kamatkiadásokat növeli az államkötvény aukciók aukciós árfolyamvesztesége, ami a 2008-tól bekövetkezett hozamemelkedés hatása. Eredményszemléletben ugyanakkor ez az árfolyamveszteség a kötvények teljes futamidejére szétterül, így a 2010. évi kamatkiadást csak részben növeli.

Az államadósság után fizetendő egyéb költségek nagysága alapvetően a kibocsátási, értékesítési szintek függvénye. Az IMF-EU által nyújtott hitelek jutalékai 2010-ben már nem jelentenek kiadást, ami az egyéb költségek csökkentését eredményezi. A nettó lakossági állampapír állomány a tervek szerint stagnál 2010-ben, ugyanakkor a várható nagyobb forgalom miatt a fizetendő jutalékok kismértékben növekedhetnek.

A nettó kamatkiadások várható pénzforgalmi összege 2009-ben 1050,0 milliárd forintot (a GDP 4,1 százalékát), 2010-ben 1092,6 milliárd forintot (a GDP 4,2 százalékát) tesz ki.

Az eredményszemléletű nettó kamatkiadások 2009-ben 1041,5 milliárd forintot (a GDP 4 százalékát), 2010-ben 1086,6 milliárd forintot (a GDP 4,1 százalékát) tesznek ki.

A jövő évi költségvetés tervezete az államháztartásban 15693,9 milliárd forint bevételi és 16754,3 milliárd forint kiadási főösszeg mellett 1060,3 milliárd forint hiányt tartalmaz, ami pénzforgalmi szemléletben ez a GDP 4, eredményszemléletben pedig 3,8 százaléka. A Pénzügyminisztérium pénteki budapesti sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a költségvetés elsődleges többlete 197,4 milliárd forint, a GDP 0,8 százaléka lesz.

A lakosság a kétszer annyit fizet a költségvetésbe, mint a cégek

A gazdálkodó szervezetek 1063 milliárd, míg a lakosság 2001 milliárd forintot fizet be a jövő évi költségvetésbe, az áfa bevételi előirányzata 2330 milliárd forint.

A jövő évi költségvetés 7897 milliárd forint bevételi főösszegéből 1063 milliárd forinttal részesednek a gazdálkodó szervezetek. Ez 188 milliárd forinttal kevesebb az idei előirányzatnál. Ennek oka az, hogy jövő évtől megszűnik a társas vállalkozások különadója, amelyből várhatóan 195 milliárd forint folyik be idén. A hitelintézeti járadék megmarad jövőre is, ebből 13 milliárd forint bevétel származik. Az eva-ból 10 milliárddal többet, 182 milliárd forintot irányoz elő a jövő évi költségvetés. Az egyéb befizetések 32 milliárdját az adóhatsági bírságok adják, ez az idei költségvetésben 31 milliárddal szerepel.

A lakosság befizetései is csökkennek jövőre 2225 milliárdról 2001 milliárd forintra. Ebből az szja-bevétel a döntő tétel, amely 1881 milliárd forintot tesz ki, 181 milliárddal kevesebbet, mint az idei előirányzat.

A jövő évi költségvetés tervezői 1,4 százalékos kereset-tömeg növekedéssel számoltak, ugyanakkor az szja alapjának és kulcsainak csökkenése 130 milliárd forinttól fosztja meg a büdzsét. Jövőre a magánszemélyek 4 százalékos különadója is megszűnik. Idén ebből 29 milliárd forint bevétel várható, de az áthúzódó hatások miatt jövőre is szerepel 5 milliárdos előirányzat ebből. A januártól alkalmazandó nagy értékű vagyontárgyak - ingatlanok, vízi-, és légi járművek - adójából 50 milliárd forintot vár a kormány.

A fogyasztáshoz kapcsolt adók élén továbbra is az áfa áll 2331 milliárd forinttal. Ez 196 milliárddal több az idei előirányzatnál. A többlet elsősorban az idén 20-ról 25 százalékra emelt felső adókulcs áthúzódó hatásából származik. A jövedéki adóbevétel 62 milliárddal, 892 milliárd forintra nő jövőre. Ennek 60 százaléka az üzemanyagok utáni adó, ezek 10 százalékkal emelkednek januártól. A dohánytermékekből származik a jövedéki adó 30 százaléka, míg 10 százalék az alkohol-termékek részesedése. A regisztrációs adó visszaesik, az idénre tervezett 82 milliárdnál is kevesebbet, 39 milliárdot irányos elő a kormány jövőre.

A költségvetési szervek befizetéseiből 1296 milliárd forint bevétel várható jövőre, ennek fele a fejezeti kezelésű EU támogatás. Az államháztartás alrendszereiből pedig 40 milliárd az előirányzat. Az előbbi 41 milliárddal, míg az utóbbi 151 milliárd forinttal kevesebb az idei előirányzatnál. 

Közösségi közlekedésre 20 százalékkal kevesebb

A költségvetési törvényjavaslatban 153,9 milliárd forint, az előző évinél 20 százalékkal kisebb a helyközi személyszállítási közszolgáltatás és a vasúti pályahálózat működtetésének ellentételezésére az előirányzat. A 2009. évi előirányzatban még 193,9 milliárd forint szerepelt a vasúti és helyközi autóbuszos közszolgáltatást nyújtó vállalkozások közszolgáltatáshoz kapcsolódó költségtérítésére.

Az indoklás szerint az elsődleges cél a helyközi közlekedés tervezett átalakítása során az integrált regionális közlekedési rendszerek létrehozása, amelyek felelős gazdálkodás mellett hosszútávon megteremthetik a fenntartható finanszírozás kereteit.

A költségvetési törvényjavaslatban további 108,5 milliárd forint, a GDP 0,4 százaléka szerepel a közösségi közlekedésben az állam által nyújtott utazási kedvezmények árkiegészítésére. Az idei évi költségvetési törvényben árkiegészítésre 106 milliárd forintot irányoztak elő.