Költekezésre biztat az IMF
A világgazdaság nem tud az előre jelzett robusztus ütemben növekedni, ezért a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is prognózisa átírására kényszerül – jelentette be Christine Lagarde, a szervezet vezérigazgatója, aki a lassulást az alacsonyabb beruházási hajlandóságra vezette vissza. Úgy vélte, a központi bankok monetáris politikai eszközeik bevetésével már elérkeztek lehetőségeik határára, így most a kormányokon a sor, hogy beruházásaikkal ösztönözzék a fellendülést, elsősorban az infrastrukturális, az egészségügyi és az oktatási területeken.
Elismerte, hogy nem minden kormány lesz képes arra, hogy forrásokat szabadítson fel fejlesztési célokra anélkül, hogy költségvetési hiánycélját veszélyeztesse. Ám, akik megtehetik, azoknak jó példával kell elöl járniuk, s tudniuk kell, hogy a jól felépített fejlesztési programok a GDP emelkedésén keresztül többet hoznak vissza, mint amekkora lyukat ütnek a büdzsén – írja a The Telegraph.
Az IMF vezérigazgatója egy aix-en-provence-i konferencián tartott beszédében utalt a Világgazdasági Fórum megállapításaira, miszerint a közlekedési, energetikai, távközlési és vízügyi infrastruktúra fejlesztése jelenleg évi 2700 milliárd dollárnál tart, holott legalább 3700 milliárdnál kellene járnia. A hiányzó ezermilliárd dollár egy Dél-Korea nagyságú ország teljes éves GDP-jének felel meg – érzékeltette a nagyságrendeket Christine Lagarde.
A törékeny lábakon álló világgazdaság megerősítése munkaigényes folyamat, amelyben hatalmas, felelősségteljes szerep hárul a kormányokra. A gazdaság élénkítéséhez maguknak is hozzá kell járulniuk, nem várhatnak ezzel a központi bankokra – jelezte Lagarde, emlékeztetve ezzel arra, hogy múlt csütörtökön Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke bejelentette, a 0,15 százalékos euróövezeti kamat hosszú ideig ezen a szinten marad, s az EKB ősztől a bankrendszeren keresztül pumpál – igény szerint – ezermilliárd eurónál is több pénzt a tagállamok gazdaságába, hogy felpörgesse a hitelezést, élénkítse a beruházásokat és erősítse a keresletet.
Christine Lagarde szerint a világgazdaság a csalódást keltő évkezdet után a második fél évben erőre kap, és ez a folyamat lesz jellemző 2015-re is, noha a növekedés mindenképpen elmarad potenciális ütemétől. Külön kitért Kínára is, amely szerinte 7–7,5 százalék közötti növekedést produkál az idei évben, azaz brutális visszaesés veszélyével nem kell szembenézniük.
Az IMF júliusban közli legfrissebb előrejelzését, amelyben – az említetteknek megfelelően – lefelé fogják módosítani az áprilisi prognózisban szerepelteket. Akkor az idei évre 3,6, a jövő évre 3,9 százalékos globális GDP-bővülést vetítettek előre.
Rossz hír a német gazdasághoz ezer szállal kötődő magyarországi cégek számára, hogy legfontosabb felvevőpiacunkon májusban két éve nem látott ütemben csökkent az ipari termelés. A helyi statisztikai hivatal (Destatis) jelentése szerint az áprilisihoz képest 1,8 százalékkal esett vissza a termelés.
Mind a feldolgozóipar, mind az építőipar gyengébben teljesített, azaz mínusszal zárt: előbbinél 1,6, utóbbinál 4,9 százalékos csökkenést mért a Destatis, amely egyébként az áprilisi adatot is lefelé módosította és 0,3 százalékos lassulásról szóló adatot tett közzé a negyedik hónapról, miközben az első közlés még 0,2 százalékos emelkedésről szólt.
Az elemzői konszenzus stagnálást vetített előre májusra, ezért az adat meglepetést keltett. Igaz, az előjelek nem voltak kedvezőek, a májusi feldolgozóipari megrendelések 1,7 százalékos visszaesése már figyelmeztetésként hatott. A Destatis megjegyzi, hogy az erős első negyedévet átmenetileg gyenge hónapok követik, ám az előjelek szerint az enervált mutatókkal jellemzett második negyedévet ismét erős időszak követheti a német ipar életében.
