Romániának 6-7 milliárd eurós kölcsönre van szüksége, de azt az Európai Uniótól kérné, nem pedig a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), amely csupán "felügyelné" az európai pénz útját - ezt az álláspontot vallja Traian Basescu román államfő, miközben Bukaretben a nemzetközi pénzintézet szakértői mostantól két héten át felmérik az ország makrogazdasági helyzetét.

A február 7-ig tartó látogatásuk során az IMF szakértői találkoznak a szakszervezetek, az ipari szektor, a bankok, illetve az akadémiai körök képviselőivel, akárcsak a parlament tagjaival, a kormánypártok és az ellenzék politikusaival.

Az elmúlt hetekben több közgazdász is egyetértett abban, hogy Romániának mindenképpen szüksége van külső finanszírozásra. Traian Basescu államfő néhány nappal ezelőttig erőteljesen hangsúlyozta, hogy az IMF-fel kötendő esetleges készenléti hitelszerződés csak a legutolsó változat lehet a sorban, amúgy el kell kerülni, hogy ehhez a pénzintézethez kelljen kemény feltételekkel kölcsönhöz folyamodni.

Utóbb úgy fogalmazott, hogy Romániának az Európai Bizottsághoz kellene fordulnia 6-7 milliárd eurós kölcsönért. Mivel azonban az európai integrációs szervezetnek Basescu szerint nincsenek meg a megfelelő monitorizáló eszközei, az IMF-fel olyan szerződést kellene kötni, amelynek értelmében az "felügyelné" a pénz útját, vagyis azt, hogy e kölcsönt az ország mire és hogyan költi el. A román államfő szerint ugyanis országának nincsen szüksége IMF-kölcsönre, hiszen szerinte nincs olyan súlyos gazdasági helyzetben, mint Magyarország vagy Ukrajna.

Az IMF mindenesetre meg akarja várni a költségvetés végső tervezetét ahhoz, hogy bármiféle szerződésről tárgyalásba bocsátkozzon. A román nagykoalíciót alkotó Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) még mindig egyeztet a sarokszámokról, miközben Basescu a Cotroceni-palotában szerdán külön-külön tanácskozott a munkaadók és a szakszervezetek képviselőivel.

Az államfő a találkozók előtt adott nyilatkozatában hangsúlyozta: szerinte a gazdaság finanszírozási problémáit költségvetési forrásokból kell megoldani. Ezért is javasolta például, hogy hat hónapra fagyasszák be a béreket. Mint fogalmazott, ezekben a napokban arról akarja meggyőzni az érintetteket: a jelenlegi válságos helyzetben nincs más megoldás, mint az állami költségvetésből irányítani pénzeket a gazdasági szférába, mivel a bankok már nem hajlandók megfelelő mértékben finanszírozni a gazdaságot.

Emil Boc miniszterelnök szerdán jelezte: a szociális partnerekkel zajló tárgyalások után csütörtökön a kormány meghozhatja a költségvetéssel kapcsolatos legfőbb politikai döntéseket. A kormányfő leszögezte: az ez évre szóló költségvetésben szereplő kiadások 20 százalékát (azaz 10 milliárd eurót) olyan befektetésekre kell fordítani, amelyek a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést segítik elő.