Tavaly sem zárt jó évet a magyarországi Astra biztosító. A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) most közzétett adatai szerint a nem önálló társaságként, hanem a román anyabiztosító fióktelepeként 2010 óta működő vállalkozás díjbevétele 2013-ban tovább csökkent. Míg a teljes biztosítási piac 5,5 százalékkal gyarapodott az előző évhez képest, addig az Astra díjbevétele 16,5 százalékkal 3,55 milliárd forintra olvadt – bár ez még mindig jobb, mint a 2012-ben elszenvedett 29 százalékos zuhanás.

Az Astra elsősorban a nem-élet szegmensben, azon belül is a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban (kgfb) érdekelt, de a kgfb mellé kínál kiegészítő biztosításokat, valamint casco- és lakásbiztosítást, illetve élet-, baleset- és utasbiztosítást is. A biztosító díjbevételének négyötöde azonban a kötelezőből származik, s a tavalyi rossz teljesítménye is főleg ezzel magyarázható. Míg a teljes kgfb-piac 2013-ban csak 1,7 százalékkal zsugorodott, addig az Astra bevétele a kötelezőből csaknem a harmadával, 2,76 milliárd forintra esett vissza.

A román Astra (magyarul csillag) helyzete sem túl rózsás. A román pénzügyi felügyelet (ASF) vezetője, Dan Radu Rusanu kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felügyeleti biztost neveztek ki az Astrához. Bár hangsúlyozta, hogy nem olyan nagy a baj, azért azt is hozzátette, szerinte már tavaly ki kellett volna vezényelni a felügyeleti biztost a társasághoz. (Az ASF tavaly vette át a biztosítási piac ellenőrzését, míg Rusanut 2013 áprilisának végén nevezték ki posztjára.)

Az elnök meglátása szerint a korábban megkötött szerződéseiért az Astra csaknem teljes bizonyossággal helyt tud állni, azt viszont elismerte, hogy tömeges kárigény esetén a biztosító nem tudná teljesíteni kötelezettségeit. Újságírói kérdésre válaszolva az ASF elnöke hozzátette: kizárólag a lakásbiztosításokkal lehetnek gondok, például egy földrengés esetén, hiszen a gépjármű-biztosításoknál nem következhet be olyan tömeges káresemény, amely teljesíthetetlen terhet róna a társaságra.

Az ASF-nek az ügyben kiadott közleménye nagyrészt egybecseng a Mediafax hírügynökség korábbi értesüléseivel. Egy hete a felügyelet még a létezését is tagadta a dokumentumnak, amelyre a hírügynökség hivatkozva beszámolt arról, hogy az Astra szándékosan alulbecsülte a károk értékét, és a szükségesnél 40 százalékkal kisebb tartalékot képzett az esetleges kifizetésekre.

Dan Radu Rusanu elmondta, hogy az Astra tulajdonosai mintegy 110 millió lejt kölcsönadtak a cégcsoporton belül. Az összeg csaknem kilencven százaléka a Romania libera napilapot megjelentető Media Holding számláin kötött ki. A felügyelet döntése értelmében a biztosítónak mielőbb vissza kell szereznie a kölcsönadott összeget. Amúgy a társaság mindenképpen jelentős tőkeemelésre szorul, ennek mértékét a felügyeleti biztos dolga lesz megállapítani.

Rendkívül alacsony árainak köszönhetően az Astra a legnagyobb szereplő a romániai biztosítási piacon, 2,15 millió lakás- és 800 ezer gépjármű-biztosítással. A társaság fizetési gyakorlata enyhén szólva kívánnivalót hagy maga után. Tavaly novemberi adatok szerint 74 ezer rendezetlen, más szóval kifizetésre váró gépjárműkárigényt tartott nyilván. A Mediafax szerint az Astra helyzetét bonyolítja, hogy viszontbiztosítást is a már említett, alulbecsült kárösszegre kötött, ráadásul a minősítő cégek által nem nyilvántartott (kajmán-szigeteki adóparadicsomban és FÁK-országokban bejegyzett) társaságokkal.

A hírügynökség emlékeztet továbbá, hogy az Astrát más fronton is jelentős érvágás fenyegeti, első fokon ugyanis elveszítette azt a pert, amelyet az országutakat és autópályákat kezelő társaság (CNADNR) indított a felszámolás alatt álló Romstrade vállalatnál meglévő kinnlevőségei behajtására. A CNADNR összesen 1,3 millió lejt (290 millió eurót) követel a Romstradétól a teljesítetlen autópálya-építési szerződések fejében. A bíróság egyelőre 100 millió lej kifizetésére kötelezte a Romstrade biztosítóját, az Astrát, amely fellebbezett a döntés ellen.

A román sajtó az ügy kapcsán azt írta, az Astra csődbe jutása nyomán több nagyvállalat is veszélybe kerülne. Az ASF nem nyilvános jelentése, amelyre hivatkozva a Mediafax már egy hete beszámolt az Astra nehéz helyzetéről, név szerint említi egyebek közt a fővárosi Henri Coanda nemzetközi repülőteret, a Tarom állami és Blue Air kereskedelmi légitársaságot, a Román Postát és a Grimaldi Group tengeri flottát.

A nálunk is elsősorban alacsony díjaival hódító Astra kárkezelési gyakorlatát Magyarországon is érik kritikák. A mintegy kétszázezer biztosítást gondozó fióktelepre a hírek szerint piaci súlyához képest sok a panasz. A Mabisznál megkeresésünkre ezzel kapcsolatban elmondták, hogy tapasztalataik szerint az utóbbi időben megnövekedett az Astra Magyarországi Fióktelepével kapcsolatos, a kárrendezéssel, a kárrendezés elhúzódásával kapcsolatos panaszügyek száma.

Míg az Astra díjbevétele csökkent tavaly, addig a hazai biztosítási szektor hosszú évek után összességében újra növekedést könyvelhetett el, a díjbevétel 5,5 százalékkal 810 milliárdra bővült a 2012-es 767 milliárd forintról. A díjbevételhez 432,6 milliárddal járultak hozzá az életbiztosítások, míg a nem-élet szektorból 377,4 milliárd forint folyt be. Előbbi terület 8,4, míg az utóbbi 2,3 százalékkal gyarapodott egy év alatt.

Az életbiztosítások esetében a növekedés az egyszeri díjas termékeknek volt köszönhető, a folyamatos megtakarítást igénylő biztosítások visszaszorulása továbbra sem állt meg. A rendszeres díjas termékek esetében ugyan a csökkenés üteme mérséklődött, összességében azonban így is közel 30 milliárd forinttal marad el a 2008-as, válság előtti díjszinttől – hívta fel a figyelmet Molnos Dániel. A Mabisz főtitkára szerint ugyanakkor reményre adhat okot a nyugdíjbiztosítások megjelenése, amelyek hatására változhat az egyszeri befizetések túlsúlyát okozó tendencia, és újra megindulhat a lakosság körében a valóban hosszú távú, tartós, nyugdíjcélú előtakarékosság.

A nem életbiztosítási üzletágon belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekre 82 milliárd forint folyt be tavaly, szemben az előző évi 83,4 milliárddal, s a casco-piac is gyenge évet zárt, aminek fő oka, hogy az új gépjármű-értékesítések felfutása továbbra is várat magára, miközben a hazai gépjárműpark folyamatosan öregszik. A szűkített szolgáltatási körre kötött, olcsóbb casco-biztosítások térnyerése tavaly is folytatódott, mindezek miatt a casco-biztosítási bevételek 2013-ban 65,6 milliárd forintról 63 milliárdra csökkentek, amely négyszázalékos visszaesést jelent. A szerződések darabszámában ugyanakkor minimális, 0,2 százalékos emelkedés mutatkozott, így 2013 végén 800 439 casco-szerződést kezeltek a biztosítók.