Miközben Orbán Viktor kormányfő pénteken ismét az ipari rezsicsökkentés fontosságáról beszélt, a veszteséges állami Vértesi Erőmű évi többmilliárdos támogatását biztosító „szénipari szerkezetátalakítási támogatást” kilowattóránként (kWh) 17 fillérről 21-re, a „kapcsolt szerkezetátalakítási támogatást” pedig, ami valójában a zömmel önkormányzati távhőcégeknél a rezsicsökkentés okozta hiány betömésére szolgál, 1 forint 71 fillérről 2 forint 8 fillérre emelik.

Kókának akkumulátort vittek a nyugdíjasok Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A nyugdíjas villamosenergia-ipari dolgozók kedvezményes áramtarifájának forrásául szolgáló tételt viszont 20 fillérről 13-ra csökkentik. E tételek nagyságrendje évente milliárdos-tízmilliárdos nagyságrendű. Mindezek számításunk szerint 34 fillérrel – körülbelül egy százalékkal – emelhetik jövőre a lakosságon kívüli, „piaci áron” vásárló fogyasztók villanyszámláját. A lakosságot tavaly a kormány mentesítette az áramtarifába épített „egyéb tételek” megfizetése alól. Lapunktól értesült a tervről Téglás József, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnökhelyettese.

– Ha a korábbi villamosenergiaipari dolgozók támogatáscsökkentését valóban elfogadják, dolgozóikat nem tartják vissza attól, hogy éljenek a sztrájk jogával – mondta a szakszervezeti vezető. A döntés több ezer nyugdíjas számára hozna mintegy 13 százalékos áramáremelkedést. Utoljára 2007-ben Kóka János próbálkozott az iparág nyugdíjasait megillető kedvezmények megnyirbálásával. Ez élénk tiltakozást váltott ki, az akkori liberális gazdasági miniszter akkumulátort is kapott tőlük az árammentes napokra utalva.

Azóta a Fidesz-kormány sem mert hozzányúlni a villamosipari dolgozók kedvezményeihez. A jelenlegi villamosipari dolgozók kedvezményeinek anyagi terheit a cégeknek kell viselniük, ma már csak a nyugdíjasok kedvezményei terhelik a fogyasztókat. Bújtatott állami támogatásként értelmezhető a vértesi szénerőmű és a távhőszolgáltatók támogatásának emelése. Ez a vitatott tétel a fogyasztókra terheli a gyengén teljesítő cégek mesterséges erősítésének költségeit.

Az érdemben eredetileg „szerkezetátalakítás” helyett különböző vállalkozók meggazdagodásához vezető, a Fidesz által most jelentős mértékben emelni szándékozott tétel célja az utóbbi évek során leegyszerűsödött: abból a közműhivatal annak a távhőcégnek juttat pénzt, amelyik képes bebizonyítani, hogy másként tönkremenne. Az évi 50-100 milliárdos tétel zömmel önkormányzati távhőcégeknél landol, kompenzálva a rezsicsökkentés kedvezőtlen hatásait.