Köhög az állami hitelmotor
Noha az MFB vesztesége tavaly a 2010-es 19 milliárd forint duplájára, 38 milliárd forintra nőtt, Baranyay László, az állami pénzintézet elnök-vezérigazgatója mégis eredményesnek, sikeresnek értékelte a társaság tavalyi teljesítményét.
Sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a mínusz megugrása nem érte meglepetésként a bank irányítóit. Számítottak rá, mivel az előző vezetéstől „örökölt” portfólió ilyen mértékű kockázatokat hordoz.
A rossz hitelek okozta veszteségek, vagyis a leírások, illetve megképzett céltartalékok, továbbá a bankadó nélkül 7,7 milliárd forint lett volna a nyereség. Ezt az eredményt rontották 43 milliárd forinttal a hitelezési veszteségek.
A nagyobb problémás hitelekről mellékeltek is egy listát. Ebben 14 olyan vállalkozás szerepel, melyekkel még 2005 és 2008 júliusa között kötött szerződést az MFB 2-25 milliárd forint közötti összegekről. (Ezekből a legismertebb talán a budapesti Rác fürdőt felújító és a hozzá tartozó szállodát építő Rác Nosztalgia Kft., illetve az egerszalóki gyógyfürdő- és szállodakomplexumot megvalósító Szalók Holding Zrt.)
A felsorolásból azonban kimaradt a tavaly októberben csődvédelembe menekült, majd idén a felszámolás sorsára jutó Hérosz Építőipari Zrt., amelynek már az új vezetés alatt folyósított 3,8 milliárd forint kölcsönt az MFB.
Bár ezek a problémás hitelek még idén is rontják az MFB mutatóit, a 2012-es üzleti tervben eredetileg már nyereséget várt az idei évre a bank. Az élet azonban felülírta ezeket a várakozásokat. Tavasszal a kormány úgy döntött, hogy két leányvállalatot, az Eximbankot és a Mehibet közvetlen állami tulajdonba vesznek (a tulajdonosi jogokat Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter gyakorolja).
Mivel az állam nem fizet a két társaságért, értéküket az MFB-nek veszteségként le kell írnia, ami 15-17 milliárd forintos mínuszt jelent majd – tette hozzá Baranyay.
Persze nem is emiatt nevezte sikeresnek az MFB tavalyi évét az elnök-vezérigazgató, hanem a hitelezés felfuttatása miatt. Miközben Magyarországon összességében tavaly is szűkült a hitelezés, a pénzintézet 7,7 százalékkal, az egy évvel korábbi 873 milliárdról 2011 végére 941 milliárd forintra növelte a kihelyezett hitelek állományát.
A számok azonban csalókák: a 68 milliárdos növekedés több mint fele, 37 milliárd ugyanis csak a devizaárfolyamok változásából adódik. A ténylegesen kihelyzett összeg tehát csak 31 milliárd forinttal nőtt. Az év folyamán egyébként közvetlenül, illetve partnerintézményein keresztül összesen 158 milliárd forint új hitelt nyújtott az MFB, míg az ügyfelek 127 milliárdot törlesztettek.
A bővülést Baranyay részben a hitelprogramok megújításával magyarázta: a hiteligénylés folyamata egyszerűbb lett, a rendelkezésre álló kereteket pedig bővítették. Utóbbihoz jól jött az év során sikerrel levezényelt 500 millió eurós kötvényprogram, illetve az, hogy az állam háromszor is tőkét emelt az MFB-ben. A hitelállomány gyarapodásának köszönhetően így a bank a mérlegfőösszeg alapján most a kilencedik, míg a saját tőkét nézve a harmadik legnagyobb piaci szereplő Magyarországon.
A tőkehelyzettel idén nem is lesz gond. A finanszírozás biztosítása azonban már komoly fejtörést jelent a bankvezetés számára. Az MFB 3,8 milliárd eurós forrásállományából idén lejár egy 400 millió eurós kötvényállomány és egy 50 millió eurós, az Európai Beruházási Banktól kapott kölcsön.
A 2008-ban felvett IMF-hitelből számukra juttatott összeg után idén egy jelentősebb tételt kell törleszteniük. Ezzel szemben a negatív pénzügyi és gazdasági környezet miatt a tavalyihoz hasonló kötvénykibocsátásra idén nem vállalkozik az MFB. Így kénytelen más források után nézni.
Baranyay elmondása szerint a vállalkozások és intézményi befektetők mellett magánszemélyeket is célzó belföldi kötvénykibocsátást terveznek. Emellett nemrég a Kínai Fejlesztési Bankkal (CDB) egy egymilliárd euró keretösszegű megállapodást írtak alá. A pénzt a kínai vállalatok Magyarországra tervezett beruházásaihoz lehet majd felhasználni, illetve tárgyalásokat folytatnak más külföldi, például arab pénzintézetekkel.
A hitelezési aktivitást azonban nem csak ezért lesz nehéz fenntartani. A hitelezhető cégek köre is szűkül, a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt a hazai vállalkozások most elsősorban a túlélésre koncentrálnak. Kevesen gondolkodnak olyan beruházáson, amelyhez MFB-hitelre lenne szükség – fogalmazott az elnök-vezérigazgató, hozzátéve, hogy még kevesebben vannak, akik bele is vágnak ilyen fejlesztésbe. Ezért és a forrásszűke miatt idén a tavalyinál is nehezebb évre számít.
