Félmillió bankszámlát nyírt ki a tranzakciós illeték és az alacsony kamatkörnyezet – írta a Világgazdaság. A legtöbb bankszámla 2012 végén volt, azóta negyedévről negyedévre csökken ezek száma, tavaly év végére 520 ezer lakossági számla tűnt el, így 9,32 millió bankszámla maradt meg. Ilyen kevés lakossági bankszámla a jegybank 2010 óta vezetett statisztikái szerint még sosem volt.

A jelentős csökkenés hátterében egyrészt a tranzakciós illeték bevezetése húzódik, hiszen emiatt megnőttek a számlavezetés költségei. Másrészt annak is szerepe volt a lanyhulásban, hogy az egyre alacsonyabb betéti kamatok mellett nincs sok értelme számlákon parkoltatni a pénzeket s a megtakarításokat az egyes számlák között utaztatni, a hajszálnyival magasabb kamatok reményé­ben.

Aki viszont megtartotta a számláját, egyre több mindenre használja. A számlák négyötödéhez kapcsolódik netbankos szolgáltatás, amelyet a számlatulajdonosok használnak is. A lakosság és a vállalati szektor tavaly összesen csaknem százmillió ügyletet bonyolított így le 37 ezermilliárd forintot meghaladó értékben. A csoportos beszedések száma 2015-ben megközelítette a 39 milliót, értéke 440 milliárd forint fölött volt.

A lakossági bank­kártyák ­száma 8,43 millió darab volt tavaly év végén, ami 22,6 ezer darabos csökkenést jelent a tranzakciós díj bevezetése óta. A valódi plasztiklapok száma csaknem 85 ezerrel esett vissza, ezt azonban jelentősen javította a virtuális, leginkább internetes vásárlásra használható kártyák terjedése, már több mint 660 ezer van belőlük. Bankkártyával itthon 400 millió, külföldön 28 millió alkalommal fizettek a magyarok összesen 3205 milliárd forint értékben.