Kockázatos lenne az alapkamat csökkentése
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege által a globális felzárkózó térség idei kilátásairól befektetőknek összeállított, hétfőn közzétett előrejelzés Magyarországgal foglalkozó fejezete szerint a kinevezési szabályok módosításának eredményeként esetleg enyhébbé váló magyar jegybanki politika - és az inflációs cél lehetséges emelése - a hitelesség és az általános pénzügypolitikai keret szempontjából jelentene komoly kockázatot.
A ház londoni elemzői szerint az enyhébb kamatpolitikának és az inflációs cél esetleges emelésének "paradox" következménye lehet a forint olyan mértékű gyengülése, hogy a devizahitelesekre ebből eredő negatív hatás messze meghaladná azt a könnyebbséget, amelyet a gazdaság számára jelentene például a jelenleginél 0,5-1,00 százalékponttal alacsonyabb jegybanki kamatszint.
Nem látják elérkezettnek a monetáris lazítást a jelenlegi tagok sem, legalábbis Neményi Judit a Reutersnek adott interjúban úgy fogalmazott: Magyarország decemberi inflációs adatai megnövekedett inflációs kockázatokat jeleznek, és a Magyar Nemzeti Banknak nem szabad tétováznia, ismét kamatot kell emelnie, amennyiben azt szükségesnek látja. A legutóbbi két kamatdöntéskor az emelés mellett szavazó tanácstag az interjúban elmondta: a január 24-én esedékes következő ülésen a kamat emelése melletti szavazásra hajlik, ám döntését befolyásolhatják még a kedden nyilvánosságra kerülő munkajövedelem statisztikák. Amennyiben további szigorításra van szükség a jegybanki inflációs cél teljesítéséhez, úgy nincs mód kivárásra - tette hozzá.
A jegybank egymást követő két alkalommal, novemberben és decemberben is 25 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot. Jelenleg az alapkamat 5,75 százalékos szinten áll. Az elmúlt héten két tanácstag is, Csáki Csaba és Karvalits Ferenc is óvatosabb jegybanki szigorítási politika szükségessége mellett szólt.
"A szigorítás nem drasztikus, de nagyon határozottnak kell lennie annak érdekében, hogy minél hamarabb kiküszöböljük az elsődleges inflációs pályától való pozitív eltérésre irányuló nyomást" - mondta Neményi Judit. "Úgy hiszem, az eddigi kamatlépések nem hoztak jelentős szigorítást a monetáris politikában, de nagyon hatásosak voltak abban az értelemben, hogy (...) megállították a korábbi negatív tendenciákat az ország kockázati megítélésében - tette hozzá.
Magyarország kockázati felára az után nőtt, hogy a kormány 2010-ben a hagyományostól eltérő lépéseket jelentett be a költségvetési hiány csökkentése érdekében. Az év végén több nemzetközi hitelminősítő intézet is a bóvli kategória közelébe sorolta a magyar államadósságot. A legtöbb befektető a kormány februárra ígért költségvetési reformjait várja, amelyektől azt remélik, fenntartható pályára állíthatják a központi büdzsét.
"Ha van egy program, ami kezeli ezeket a kérdéseket, és a piacok és a befektetők bizalma is visszatér, akkor a monetáris politika előtt is sokkal több manőverezési lehetőség adódik majd" - mondta a Monetáris Tanács tagja. Neményi Judit mandátuma - három másik tanácstag, Bánfi Tamás, Bihari Péter és Csáki Csaba megbízatásával együtt március 1-jén jár le. Elmondta: a kormány támadásai a jegybank és a Monetáris Tanács ellen növelték Magyarország kockázatát. "A központi bank függetlensége sérül, és a jövőben is veszélyeztetve lesz" - tette hozzá.
Arról, hogy a decemberi inflációs adat a várt 4,4 százalék helyett 4,7 százalék volt, úgy fogalmazott: annak ellenére, hogy az inflációs adat megfelelt a jegybank elsődleges forgatókönyvének, a részletek azt mutatják, hogy a magasabb élelmiszerárak hosszabb távon maradhatnak fenn, illetve az olajárak is magasabbak lehetnek, mint amire számítottak. A kormány rendkívüli adóinak az inflációra gyakorolt hatását figyelemmel kell kísérni, és az idei év korai munkajövedelem- és áradatai nagyban befolyásolhatják a Monetáris Tanács döntéseit - tette hozzá.
