A magyar járműiparban hatszáznál több beszállító működik, közülük minden második képes világszinten termelni és ami még fontosabb, önállóan fejleszteni, mert akkor van esélye egy cégnek, ha a beszállított termék harmada műszaki tartalom, kétharmada hozzáadott érték. Fontos szerepet kap a kutatás, fejlesztés és oktatás is az Automotive Hungary Nemzetközi járműipari beszállítói szakkiállításon.

Ami biztos, hogy ha még nem is régiós központ Magyarország, de így is az autóipar húzza a gazdaságot. 2013 júliusában az ipari termelés 4,8 százalékkal haladta meg az előző évit, és a KSH adatai szerint az ipari export az év első hét hónapjában 2,2 százalékkal, júliusban 7,2 százalékkal emelkedett 2012 azonos időszakához képet. A kivitel közel felét adó két alágból a közel egyharmad súlyú járműipari export júliusban 14,3 százalékkal bővült.

A kormány többször deklarálta kiemelt célként, hogy Magyarország régiós járműipari központ legyen, és a kis- meg középvállalkozások minél nagyobb arányban kapcsolódjanak az autóipari nagyvállalatok beszállítói láncába. Van mihez kapcsolódni, hiszen egy autó tízezernél több alkatrészből áll, és az immár húsz évesnél idősebb újkori magyar autóipar idei terve 330 ezer személygépkocsi, ami még elmarad a csúcsnak számító 2008-as év 342,4 ezer darabjától, de jövőre már biztosan megdől a rekord, mert a kecskeméti Mercedes után a győri Audi termelése is százezer fölé fut.

Az új S-Cross modellnek köszönhetően az esztergomi Suzuki is meghaladhatja a tavalyi 156 ezret, melyet a jelenlegi állás szerint már idén 10 százalékkal túlteljesítenek. Az export jelentőségét és persze a hazai fogyasztást is mutatja, hogy az új magyar személyautó-piac hatszorosa az idén itthon gyártott mennyiségnek.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a megnyitón elmondta, hogy a kormány kiemelt stratégiai ágazatként kezeli az autóipart: a 620 járműipari cég 110 ezer embert foglalkoztat, éves termelési értéke 15 milliárd euró, ez az ipari termelés 18 százaléka. Az autóipar árbevételének 92 százaléka exportból származik, az ágazat adja. Húszból tizenöt első körös beszállító telepedett meg Magyarországon, ami azért is fontos, mert egy autógyári munkahely 4-5 további embernek ad munkát a beszállítóknál.

Kilián Csaba, a Magyar Gépjárműipari Szövetség főtitkára elmondta, hogy ez a legdinamikusabban fejlődő ágazat, mert az elmúlt öt évben 4 milliárd euró működő tőkét hozott, ez adja a GDP 10 százalékát és az export 25 százalékát.

A világ vezető húsz multinacionális konszernjéből három autógyár mellett még tizenkettő működtet telephelyet Magyarországon, többségük megjelent a Hungexpón csütörtökön megnyitott és péntekig látogatható kiállításon, melyen a legújabb hazai járműipari kutatásokat ismertetik a cégek és kutatóintézetek szakemberei: a Magyarországi Járműfejlesztők I. Országos Konferenciáján kiemelt téma az innováció, valamint a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés.

Olyan előadók szerepelnek a háromnapos programban, mint Thomas Fasutmann, a győri Audi ügyvezetője, Jochen Fostner, a kecskeméti Mercedes termelési igazgatója, Hisahi Takeucsi, az esztergomi Suzuki vezérigazgatója, Solt Tamás, a szentgotthárdi Opel ügyvezetője, Lepsényi István, a Knorr-Bremse ügyvezetője és Rábai Dániel, a Continental ügyvezető igazgatója.

A járműipari szereplők, a velük együttműködő oktatási intézmények, és tanulmányaikkal az autóiparban sikeres fiatalok is fórumon mutatkoznak be. A kiállító cégek többsége toborzóprogramokkal készül, melyeknek keretében bemutatják tevékenységüket és munkavállalóknak kínált lehetőségeiket. Az autós életpályamodellben közép- és felsőfokú oktatás keretében kínálnak karriert a járműipari szereplők és a helyi önkormányzatok, ilyen Győr és Kecskemét, ahol az Audi és Mercedes alaposan felpezsdítette a diákok életét, állítja a Mérnökök a Járműves Műszaki Felsőoktatásért Egyesület ügyvezetője, Csütörtöki Tamás.