Ugyanakkor májushoz képest az átlagos árszínvonal 0,1 százalékkal emelkedett, amiben az iraki válság miatt hirtelen megdrágult üzemanyagok és egyes élelmiszerek áremelkedése játszott főszerepet.

Ami a részletes adatokat illeti, a KSH közlése szerint az egy évvel korábbi szinthez képest az élelmiszerárak összességében 1,3 százalékkal csökkentek. Ezen belül csökkent a cukor (17,1 százalék), a liszt (16,3 százalék), az idényáras élelmiszerek (15,6 százalék), az étolaj (10,8 százalék), valamint a péksütemények (3,2 százalék) ára.

Drágult viszont a sajt (9,0 százalék) és a tej (8,5 százalék). A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,7, a szolgáltatásoké 1,3 százalékkal nőtt. Ez utóbbin belül a víz- és a csatorna díja átlagosan 11, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkek körében áremelkedés történt (0,8 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,9 százalékkal nőtt.

A ruházkodási cikkekért 0,9, a tartós fogyasztási cikkekért 0,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (12,3 százalék). Ezen belül a vezetékes gázért 16,9, a távfűtésért 11,4, az elektromos energiáért 11,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. júniushoz viszonyítva.

Inflációs nyomásról továbbra sem beszélhetünk. Bár a forint év eleje óta gyengül, ennek hatását alig lehet felfedezni az inflációban, ami annak köszönhető, hogy a devizáért importált áruk közül az inflációs kosárban a legnagyobb súllyal szereplő tételek világpiaci ára is csökkent, s ez kiegyenlítette az árfolyamesés okozta veszteséget.

Az élelmiszereknél és főként az energiánál volt ez megfigyelhető, igaz az üzemanyagoknál a június már nem az árzuhanásról szólt, épp ellenkezőleg. Az iraki fejlemények és az izraeli, valamint az ukrajnai feszültségek növekedése a mai 110 dolláros hordónkénti olajárat a szélsőséges esetben 150 dollárig is katapultálhatja. A globális infláció is alacsony szintre rendezkedett be, az euróövezetben például 0,5 százalékos volt májusban.

A historikusan alacsony értékek ellenére sem fenyeget defláció, ezt a Európai Központi Bank részéről Mario Draghi elnök, magyar részről Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte többször is. Idehaza tehát a repkedő mínuszok ellenére sem lehet deflációról beszélni, hiszen az olyan egyedi hatásokat, mint a rezsicsökkentést, továbbá az olyan, szeszélyesen változó árú termékeket, mint az üzemanyagok és az idényjellegű élelmiszerek, a számításnál figyelmen kívül hagyó maginfláció értéke az idén az MNB szerint 1,6 százalékos lesz.

Ahogy hullanak ki az egyedi tételek az idő előrehaladtával, úgy emelkedik majd a fogyasztói árindex, de az év átlagában így sem mozdul el a nullaszázalékos szintről. Júliustól az egy évvel korábbi közszolgáltatási rezsicsökkentés, novembertől a 2013 végi energiaár-csökkentés hatása tűnik el, míg októberben a repülőjegyárak ársokkját heveri ki az infláció. Ezen felfelé irányuló egyedi hatásokkal szemben lefelé nyomja az árindexet a trafikrendszer bevezetésekor 4-ről 10 százalékra emelt kiskereskedelmi árrés, továbbá a az őszi hónapokra időzített áram- és távhőárak mérséklése. Az MNB olvasatában más hatások nem rángatják az idén az inflációt.

Elemzők a belső kereslet komolyabb felfutására sem számítanak már az idén, jóllehet a reálkeresetek és a nyugdíjak inflációt bőven meghaladó emelkedése a költekezés irányába hat, a lakosság viszont – a devizahitelek csapdájából szabadulva – most éppen megtakarítás-párti. A fogyasztást inkább a beruházások húzzák, ám ha ősszel a devizahitelesek kimentésének 400-900 milliárd forintra becsült összege – illetve annak egy része – a bankoktól az adósok zsebébe vándorol, az már komolyabb lökést adhat a kiskereskedelmi forgalomnak is.

A külső, elsősorban euróövezeti konjunktúra reméltnél lassabb, döccenőkkel tarkított felfutása sem hoz drámai változást az inflációban. Jövőre viszont már itthon is, külföldön is érződnie kell a kereslet erősödésének, s ennek árfelhajtó hatása a magyar infláción is nyomot hagy: az MNB 2015-ben 2,5 százalékos pénzromlási ütemet jósol, ami még mindig alatta van saját, 3 százaléknál meghúzott inflációs céljánál.