A kormány szerdai döntése nyomán a zöldtárca még a nyáron kiírhatja a kiotói kvótabevételből finanszírozott Klímabarát Otthon és Klímabarát Intézmény pályázatokat. Az új, klímavédelmi célt szolgáló pályázatok javítják az épületek energiahatékonyságát és így csökkentik az éghajlatváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátását. Az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják ugyanis a teljes hazai kibocsátások 30 százalékát - számítások szerint ezek energiahatékony átalakítása 2025-re mintegy évi 6 millió tonna szén-dioxid kibocsátás csökkenést hozhat.

Az új pályázatok fogadását a zöldtárca Fejlesztési Igazgatósága koordinálja majd, kezelésükben az épület-energetikai ügyekben gyakorlattal rendelkező Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet (ÉMI) és az Energia Központ Kht. is közreműködik. Az új beruházások közös és legfontosabb vonása, hogy jó hatásfokú, mérhető szén-dioxid kibocsátás csökkentést kell felmutatniuk. Szabó Imre szakminiszter szerint az eddigi panelprogramoknál nem volt szempont, hogy a fejlesztések mennyi széndioxid kibocsátás csökkentéssel járnak.

A megtakarított kibocsátási kvótákból befolyt teljes bevétel elköltésére csak átlátható és hatékony módon kerülhet sor, kizárólag klímavédelmet szolgáló célokra - jelentette ki a miniszter, ami nagy szó, hiszen korábban arról volt szó, hogy a kormány a klímapénzek egy részét zárolja. Eddig összesen 28,2 milliárd forint bevétel folyt be az összesen 8,6 millió kiotói kibocsátási egység értékesítéséből, amely az állami költségvetés elkülönített során van nyilvántartva. Szabó Imre szerint jelenleg is folynak tárgyalások újabb kvóták eladásáról.

A szaktárca úgy látja, hogy az energiahatékonyságot ösztönző támogatások a lakosságot szociálisan jobb helyzetbe hozzák azzal, hogy csökkentik az energiára kiadott költségeket. A klímavédelmi mintaprojektek ösztönzik az energiatudatos épületfelújítás elterjedését, meghosszabbodik a régi épületállomány élettartama, hosszú távon pedig csökkenhet az ország energiafüggősége.

A panellakások tulajdonosai, de a családi házban élők is pályázhatnak nyílászárók felújítására vagy cseréjére, homlokzatok és födémek hőszigetelésére, épületgépészeti rendszerek korszerűsítésére és felújítására. Szintén szóbajöhet megújuló energiaforrásokkal előállított hőenergia, vagy villamosenergia-termelő kapacitások létesítése, illetve árnyékolók, árnyékvetők felszerelése.

A tervek szerint olyan középület felújítására is lehet majd pályázni, amelynek energiatanúsítványa C kategóriánál rosszabb minősítésű. Olyan önkormányzatok, költségvetési és társadalmi szervezetek, alapítványok és közhasznú társaságok jelentkezhetnek, amelyek a felújítandó épületekben közszolgáltatási feladatot látnak el. Pályázhatnak továbbá középiskolák, képzőintézetek és felsőoktatási intézmények. A magán és az intézményi pályázatokban is érvényesül a KlímaBÓNUSZ: az energiahatékonyabb felújítások nagyo21bb támogatásra jogosultak.

Szabó Imre elképzelhetőnek tartja - bár a konkrét pályázati feltételeken még dolgoznak -, hogy a fejlesztések 35-50 százalékát lehet pályázati támogatásként elnyerni. Arra viszont még nincs adat, hogy a 28,2 milliárdos klímafejlesztéssel mennyivel csökkenthető a széndioxid-kibocsátásásunk.

Passzív ház