Ennek értelmében a tagországok időlegesen úgynevezett fordított sorrendű áfabefizetést vezethetnek be egyes termékek esetében. A fordított adózás lényege az, hogy a végső felhasználó fizeti az áfát, vagyis az értékesítési lánc közbenső szereplői nem igényelhetik vissza a áfát. A körhintacsalók  az unión belül adómentesen beszerzett terméket az áfát felszámítva értékesítik, majd tűnnek el anélkül, hogy az adót befizetnék. A többnyire sok céget magába foglaló, gyakorta a szervezett bűnözéshez is kötődő láncolatok a körhintacsalást általában nagy értékű árukra követik el. Az utóbbi időben több tagállam is tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmével kapcsolatban is felfedtek körhintacsalási eseteket.

Az új javaslat, amelyet Kovács László adóügyi biztos terjesztett elő, a tagállamok számára megteremtené az egységes fellépés lehetőségét. Kovács László azt mondta: az áfacsalás elleni fellépés egyik fontos eszköze a fordított adózás, amelynek előnye, hogy a körhintacsalás esetében kihasznált adólevonási jogot módosítja oly módon, hogy a vállalkozások nem tűnhetnek el a visszaigényelt áfával a zsebükben.

A körhintacsalással leginkább érintett termékek a mikrocsipek, a mobiltelefonok, az illatszerek, a nemesfémek és újabban  a széndioxid kibocsátási kvóták. Az indítvány értelmében, amelyről a tagállamoknak még dönteniük kell, két termékcsoportra lehetne alkalmazni egy-egy államban a fordított adózást. A javaslat csak a fordított adózás bevezetésének lehetőségét adná meg az említett termékcsoportok esetében, azt kötelezően nem írná elő és más tekintetben sem módosítaná az egyébként igen bonyolult uniós áfa-rendszert.