A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szakemberei azt gyanítják, hogy tíz távhőszolgáltató 56 ezer esetben nem tartotta be az új számalképre vonatkozó előírásokat - tudtuk meg Fülöp Zsuzsannától, az NFH szóvivőjétől azután, hogy Németh Szilárd fideszes rezsibiztos sajtótájékoztatón a vizsgálatok lezárulta előtt nyilvánosságra hozta azok jelenlegi megállapításait. A képviselő emlékeztetett, hogy az új előírások alapján ilyenkor minden egyes hibás számla után a fogyasztó számára 10 ezer forint kötbért kell fizetni vagy később a számlában jóváírni.

Fülöp Zsuzsannától úgy tudjuk, hogy összesen 42 ezer fogyasztóról van szó. Vagyis néhány ezer fogyasztó akár többször tízezer forinttal is gazdagodhat.

A Fidesz az áram- és gázszolgáltatóktól eltérően a távhőszolgáltatók számára nem februártól, hanem májustól írta elő először a számlán a januári 10 százalékos rezsicsökkentés elkülönített feltüntetését. A július 1-vel módosított, jelenleg hatályos előírások szerint "színes háttérrel" fel kell tüntetniük, hogy a fogyasztó az adott hónapban illetve január elseje óta hány forintot spórolt meg a kormány intézkedései révén. Ezen túlmenően pontosabban nem meghatározott tartalmú tájékoztatást is kell adniuk a fogyasztók felé a rezsicsökkentésről.

Értesüléseink szerint a vizsgálat mindössze egy hete indult. Fülöp Zsuzsanna erről leszögezte: a számlaképre vonatkozó szabályok alapján a távhőcégeknek be kellett számolniuk arról az NFH felé, miként teljesítették az előírásokat. Ennek nyomán merült fel a gyanú a tíz távhővállalkozás számlaképét illetően. Szakértők megjegyzik, a legtöbb távhőcég azóta gyakorlatilag egy új formátumú számlát bocsátott ki. Fülöp Zsuzsanna leszögezte: a szóban forgó ügyekben még első fokú határozat sem született, de ez sem számítana jogerősnek, mert az adott cég fellebbezhet. A szóban forgó társaságok tekintetében merülhetnek fel még újabb adatok, illetve elképzelhető, hogy a kötbéren felül az eljárások lezárásakor az eddigieknek megfelelően bírságot is kiszabnak rájuk; további távhőcégeknél szintén vizsgálódnak - tette hozzá.

Cégneveket sem a fideszes képviselő, sem a szóvivő nem említett, nyilván elindítva az ilyenkor szokásos össznépi találgatósdit, vajon mely cégekről is lehet szó.

Ennek kapcsán két, egymásnak egyelőre szögesen ellent mondó verziót volt szerencsénk megismerni. Az egyik szerint az összes ismert, nagy városi távhőszolgáltató érintett és kötbért kell majd fizetnie, amit bíróságon is védhetőnek tart az NFH. Mivel a nagyobb távhőszolgáltatók valószínűsíthetően tényleg erőteljesebben összpontosítottak az előírások betartására, ez a verzió azt a gyanút erősíti, hogy a Fidesz látványosan példát kíván statuálni a nagyobb, ismert szolgáltatók kedvezőtlen színben való feltüntetésével.

Másik forrásunk szerint valójában nem tíz, hanem körülbelül hatvan vizsgálat indult. Közülük ugyan tényleg csak tíz találtatott gyanúsnak, de a nagyok nincsenek ezen a feketelistán. E verzió szerint a tíz társaság a kisebbek közül való. Forrásunk szerint az NFH sokhelyütt azt találta "hibának", hogy a számlán nem színes, hanem fekete-fehér háttérrel emelték ki a rezsicsökkentés mértékét bemutató számokat. Való igaz: a törvény szerint a kiemelésnek színesnek kell lennie.

A problémásként bejelentett 56 ezer ügy a több mint hatszázezres lakossági távhőfogyasztói számra vetítve viszonylag csekély. Ez alapvetően arra enged következtetni, hogy főképp kisebb távhőcégek lehetnek érintettek. Magyarországon mintegy száz lakossági távhőszolgáltató üzemel, zömük néhány ezer ügyféllel.

A vizsgálatok nyomán a távhővállalkozásoknak összesen 560 millió forint kötbért kell megfizetnük a fogyasztók felé. Szakértők felhívják a figyelmet, hogy ez messzemenőkig nagyobb terhet ró az energiatársaságokra, mint az eddigi gyakorlatnak megfelelő fogyasztóvédelmi bírság. Iparági körökből hivatalos nyilatkozóra nem leltünk, de forrásaink beletörődéssel vették tudomásul a kötbért. Igaz, a fellebbezést sem tartották kizártnak.

Számításunk szerint a kötbér hatalmas érvágás az érintett társaságoknak, főleg ha egy adott cég összes lakossági számlája találtatik hibásnak. Egy átlagos fogyasztó éves távhőköltsége mintegy 160-170 ezer forint, ezen egy távhőszolgáltató elvi nyeresége 10 ezer forint körül mozoghat. Szakértők szerint a távhőcégek előtt nem áll valós lehetőségként ezt a kötbért később költségként elismertetni és azt valamiképp a távhőtarifába építeni. Pedig erre adódik egy kissé trükkös módszer úgy, hogy ezt a többletköltséget nem a távhő-, hanem az áramfogyasztókra terhelik. A távhőszolgáltatók ezért nem érezték meg a januári árcsökkentést sem, hisz ezt a többletköltségüket az áramfogyasztókra terhelték. Egy ilyen bírság tehát a januári árcsökkentésnél jóval nagyobb terheket ró az érintett társaságokra: lényegében elviheti a lakossági fogyasztókon elérhető elvi nyereségüket. Megjegyzendő, a távhőszolgáltatók évek óta arra panaszkodnak, hogy legtöbbjük már rég nem a nyereségesség, hanem a működőképesség határán inog.

Ráadásul szinte valamennyi önkormányzati, vagyis közösségi tulajdonban áll. Az állam tehát a kötbérről szóló törvény életbe lépése óta először épp saját gazdálkodó társaságain statuál példát egy, az erős kormánykommunikáció ellenére valójában nem túl fajsúlyos (bár tételesen valóban törvénysértő) hiba okán.

A Fidesz-képviselő a "megtévesztő" önkormányzati hőcégekről

Az MTI tudósítása szerint Németh Szilárd tájékoztatóján közölte: a csökkentésről jól elkülönítetten, egy színes mezőben kell tájékoztatást nyújtani a számlákon, ennek ellenére több szolgáltató azt nem tüntette fel, vagy hiányosan informálta az embereket, például nem mutatta ki a csökkentés göngyölített hatását. Hozzátette: egyes szolgáltatók, bár megfelelő számlákat bocsátottak ki, az NFH-t már nem a törvényben előírtaknak megfelelően tájékoztatták a rezsicsökkentés végrehajtásáról, amivel "meg akarták téveszteni, lépre akarták csalni a hatóságot". Hozzátette: a törvény akár 100 millió forintos bírság kiszabását is lehetővé teszi az előírásokat megszegő szolgáltatókkal szemben, a hatóság azonban a fokozatosság elvét betartva jár el. A képviselő közölte: Pintér István, a hatóság főigazgatója azután kezdeményezett széleskörű vizsgálatot a 93 magyarországi közműcég adatszolgáltatására vonatkozóan, hogy nyáron az egyik gázközmű vállalat 420 ezer hibás számlát bocsátott ki. (Megjegyzendő, az NFH az új számlakép nem tökéletes alkalmazása miatt ennél jóval több hibás számlát talált a hazai energiatársaságoknál.) Az egy hónapos felmérés alatt több tízezer vizsgálatot végeztek - tette hozzá. Ezek tapasztalatai alapján Németh Szilárd fontosnak tartotta egy olyan jogszabályi környezet kialakítását, amely egyértelmű felhatalmazást ad a vizsgálatok elvégzésére. Szerinte a felügyeleti rendszert – elsősorban a helyszíni vizsgálatokat végző elsőfokú hatóságot – mind szervezetileg, mind anyagilag meg kell erősíteni, a rezsicsökkentés ugyanis számos, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos problémát hozott felszínre. Beszámolt arról is: a Fidesz-frakció jövő heti ülésén várhatóan döntés születik a háztartási energiaárak – a villany, a gáz és a távhő – októberi további csökkentéséről, a temetkezési szolgáltatások árának mérsékléséről pedig januárban születhet döntés - ismertette. Kérdésünkre, miszerint miért rendre egy parlamenti képviselő számol be a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság rezsicsökkentésre vonatkozó vizsgálati eredményeiről, Fülöp Zsuzsanna szóvivő közölte: az NFH és Németh Szilárd is tagja a rezsicsökkentési munkabizottságnak. A képviselő akár itt is juthat információkhoz, amit természetesen szabadon felhasználhat - szögezte le.

A távhő óbudai forrása