Kiugró Mol-eredmények
A harmadik negyedévi profit lényegében megegyezik az elemzői várakozásokkal.
A társaság szerdán közzétett, konszolidált, nem auditált, a nemzetközi számviteli szabványnak (IFRS) megfelelő gyorsjelentése szerint az első háromnegyedévben összesen 67,9 milliárd forint nettó eredményt ért el. Ez 11 százalékkal kisebb az egy évvel korábbinál. Ennek oka a nemrég bevezetett 19,8 milliárd forintos válságadó és az Európai Bizottság határozata alapján kamatokkal terhelt pótlólagos, 35,2 milliárd forintos bányajáradék-befizetés.
A csoport bevétele az első háromnegyedévben 37 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, s elérte a 3.096 milliárd forintot. A harmadik negyedévben a bevétel 1182 milliárd forint volt, szemben a tavalyi 922 milliárd, és a második negyedévi 1084 milliárd forinttal.
A közlemény idézi Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgatót, aki szerint az eredmény bizonyítja a Mol diverzifikált üzleti modelljének sikerét. Kifejtette, a Mol erős pénzügyi pozíciója tovább javult a finanszírozási források diverzifikációjával és a hitelállomány átlagos lejárati idejének meghosszabbításával.
A gyorsjelentés szerint a válságadó és a befizetett bányajáradék teljes mértékben semlegesítették a működési teljesítmény javulásának pozitív hatását.
Az első háromnegyedévben a kamat- és adófizetés, tőketörlesztés és amortizáció előtti eredmény (EBITDA) 483,2 milliárd forintot tett ki, ami 70 százalékkal több a tavalyinál.
Ugyanezen időszakban az üzleti eredmény 280,9 milliárd forint volt. Ez 97 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál.
A harmadik negyedévben a Mol-csoport EBITDÁ-ja 21 százalékkal 193,1 milliárd forintra, míg az üzleti eredmény 32 százalékkal 125,9 milliárd forintra nőtt a második negyedévhez képest.
Az első háromnegyedévben a kutatás-termelés szegmens üzleti eredménye több mint a duplájára, 208,1 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest, főként a növekvő nemzetközi termelés miatt.
A feldolgozás és kereskedelem szegmens üzleti eredménye 12,2 milliárd forinttal 56,5 milliárd forintra javult az első háromnegyedévben, mivel a javuló finomítói környezet ellensúlyozta az alacsonyabb készlettartási nyereséget és az INA 15,8 milliárd forintos negatív hozzájárulását.
A kelet-közép-európai régió motorüzemanyag-kereslete 1 százalékkal csökkent az első háromnegyedévben az előző év azonos időszakához képest. Azonban a gazdaság lassú élénkülésével összhangban a kereslet javuló tendenciát mutatott.
A teljes motorüzemanyag-kereslet szinten maradt, míg a dízelkereslet 2 százalékkal javult a harmadik negyedévében a tavalyi bázishoz képest. A továbbra is magas munkanélküliség és a magas üzemanyagárak - az előző évhez képest például a benzin és dízel világpiaci termékjegyzésárak 31 százalékkal és 32 százalékkal emelkedetek - elsősorban a benzineladásokat érintették.
E termék iránt 5 százalékkal csökkent a kereslet az év első kilenc hónapjában. Ugyanakkor a kedvezőtlen egyszeri piaci hatások, a hideg tél és az áradások miatt alacsonyabb mezőgazdasági kereslet ellenére a dízeleladásokban, elsősorban a szállítmányozás által vezérelve, 1 százalékos növekedés következett be.
A teljes magyarországi értékesítés 11 százalékkal csökkent kilenc hónap alatt a bázishoz képest, a kedvezőtlen kereslet és elsősorban az év első felében a szomszédos országok felé irányuló üzemanyagturizmus következtében. Ugyanakkor Szlovákiában a finomított termékek teljes értékesítése 6 százalékkal nőtt. Ezen belül a dízel értékesítés 13 százalékkal.
A Mol csoport szeptember 30-án 1.635 töltőállomást üzemeltetett.
A petrolkémia üzleti eredménye jelentősen, 17,1 milliárd forinttal javult a tavalyi veszteséghez képest, s 5,5, milliárd forintot ért el. A javulás a magasabb termelési és értékesítési volumenek és az emelkedő petrolkémiai árrés eredménye.
A gáz és energia szegmens üzleti eredménye 18 százalékkal, 54,7 milliárd forintra nőtt. Ezen belül a Mol tulajdonában lévő FGSZ Földgázszállító Zrt. eredmény-hozzájárulása volt a legjelentősebb, bár a gáztarifák július 1-jével történt ideiglenes befagyasztása kedvezőtlenül érintette a gázszállítási üzletág harmadik negyedévi eredményét.
A pénzügyi műveletek nettó vesztesége az első háromnegyedévben 59,4 milliárd forintot tett ki, szemben az előző év hasonló időszakának 23,7 milliárd forintos veszteségével. A fizetett kamat 26,1 milliárd forint, a kapott kamat 4,9 milliárd forint, míg a nettó árfolyamveszteség 36,2 milliárd forint volt.
A beruházások és befektetések értéke 240,9 milliárd forint volt az év első kilenc hónapjában, ami 10,6 százalékkal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakáé.
A nettó hitelállomány 981 milliárd forintra csökkent, javuló 33,7 százalékos eladósodottságot eredményezve 2010 szeptember végén. Az INA teljeskörű konszolidációjának hatását kiszűrve a nettó hitelállomány 620,9 milliárd forint volt.
A Mol jegyzett tőkéje 79 ezer 202 milliárd forint volt szeptember végén, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A saját tőke 17 százalékkal, 1931 milliárd forintra nőtt.
A Mol részvényeivel a Budapesti Értéktőzsde "A" kategóriájában kereskednek, az értékpapír keddi záró 19 ezer 870 ára forint volt, míg az elmúlt 12 hónapban 15 ezer 75 forint és 23 ezer 200 forint között mozgott.
A TVK is javított
A TVK-csoport harmadik negyedévi adózott eredménye 1953 milliárd forint volt. Ez 40,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál - közölte a Mol-csoportba tartozó társaság nem auditált, konszolidált, nemzetközi számviteli szabvány (IFRS) szerinti beszámolójában a BÉT honlapján szerdán.
Az első háromnegyedévi adózott eredmény 1,36 milliárd forint volt, szemben a 2009. évi azonos időszaki 7,6 milliárd forintot meghaladó veszteséggel.
Az értékesítés árbevétele a harmadik negyedévben éves összehasonlításban 27,7 százalékkal, az első háromnegyedévben pedig 45,1 százalékkal nőtt: 97,5 milliárd forintot, illetve 270 milliárdot tett ki.
A harmadik negyedévi üzleti eredmény 2,4 milliárd forint, az első kilenc havi 4,3 milliárd forint volt. A harmadik negyedévi eredmény mindössze 198 millió forinttal marad el az előző negyedévitől.
Az üzleti eredmény nagymértékű javulása 2010. első háromnegyed évében az előző év azonos időszakához képest az integrált petrolkémiai árrés emelkedésének, a termelés és értékesítés mennyiségi növekedésének, az olefin melléktermékárak kedvező változásának, a villamos energia árak csökkenésének, valamint a hatékonyságjavító erőfeszítéseknek a hatására következett be. Ugyanakkor a forint árfolyammozgása kedvezőtlenül hatott az eredményre - jegyzi meg a társaság.
