Nem gazdaságpolitikai tanácsokat ad a GKI és a Waberer's International által készített tanulmány, amely elemző részből és ábrasorozatból áll, hanem inkább azt fürkészi, hol találhatna kitörési pontokat a magyar gazdaság, mely erősségeit érdemes továbbfejleszteni. Mintegy száz gazdasági-társadalmi tényező változásának nemzetközi összehasonlításán keresztül szemléli a folyamatokat.

Az ilyen jellegű gondolatokra azért nagy szükség van, mert – mint a szerzők írják - a magyar gazdaság helyzete rossz. A GDP szintje a hét évvel ezelőtti szintnek felel meg, s 2007 óta a magyar növekedés még a „jó”, vagyis a válság utáni években sem érte el az 1,7 százalékot. A magyar gazdaság csaknem egy évtizede gyorsulva szakad le a régiótól, s a prognózisok szerint ebben 2014-ig nem várható változás. Rövid távon ezt támasztja alá, hogy az üzleti szféra és a fogyasztók gazdasági várakozása is nagyon pesszimista. Sokkal többen számítanak a magyar gazdaság helyzetének további romlására, mint javulására. Általános a bizalomhiány, a perspektívátlanság érzete.

Mint Vértes András, a GKI elnöke számba vette, a magyar gazdaságnak van néhány olyan területe, amely az elmúlt években az átlagosnál lényegesen fejlettebbnek bizonyult, illetve az átlagosnál gyorsabb fejlődésre volt képes. Ilyen például a fejlett gyógyszeripar. Ilyen a multinacionális cégek regionális termelésszervező tevékenysége, amely hozzájárult a magyar tulajdonú cégek nemzetközi sikeréhez, ideértve a nemzetközi fuvarozást. S ide sorolható a magyar gazdaságpolitika néhány eredménye, mint például az autópálya-építés, hiszen a megfelelő kiterjedésű és minőségű közlekedési, logisztikai infrastruktúra nagyban hozzájárul az ország versenyképességéhez. Az úthálózat minőségének megítélése Horvátország után hazánkban a második legkedvezőbb a régióban. Magyarországon a közúti áruszállítás aránya 75 százalékos, ami lényegében megfelel az uniós átlagnak, a vasúti áruszállítás húszszázalékos arányával viszont kissé felülmúlja azt.

Az infokommunikációs szektor kulcsfontosságú más ágazatok fellendülése szempontjából, ezért a válság viszonyai között is viszonylag szerencsés helyzetben van. A közép- és kelet-európai országok közül 2011-es adatok szerint Magyarország ezer lakosra vetítve 530 számítógépével a harmadik helyet foglalja el Szlovákia (666) és Csehország (571) mögött. A szélessávú rendszerek leginkább azokban a tagállamokban terjedtek el, amelyekben infrastrukturális verseny zajlik; aminek hatását a szolgáltatásokat érintő verseny elősegítésére vonatkozó hatékony előzetes szabályozás erősíti. Magyarországon az ezer lakosra vetített szélessáv-előfizetések száma 2010-ben régiónkban a legmagasabb volt.

A tanulmány utal rá, hogy Magyarországon a legdinamikusabb ipari ágazat a gépjárműgyártás. Abban, hogy egy autóipari vagy gépgyártó vállalat mely országot választja újabb üzemének telephelyéül, hol bővíti tevékenységét, nagy szerepe van a kedvező és kiszámítható jogi és adókörnyezetnek, az egyedi kedvezményeknek és támogatásoknak, a kiépített infrastruktúrának, valamint a szükséges képzettségű, illetve kiképezhető/betanítható munkaerő jelenlétének. Ez utóbbi vonatkozásában Magyarország a vállalatvezetők megítélése szerint ugyan az élmezőnyben helyezkedik el a régióban, azonban pozíciója az elmúlt négy évben jelentősen romlott.

A régióban Magyarországon a legnagyobb az egy cégre jutó gyógyszeripari árbevétel, amely azonban még így sem éri el az EU-átlag felét. Ennek fő oka, hogy hazánkban nagy tömegben alacsonyabb értékű gyógyszereket gyártanak. Az egy gyógyszeripari foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték szempontjából – a fajlagos árbevételhez hasonlóan – Magyarország a régió éllovasa. Magyarország biotechnológiai szabadalmi kérelmeinek aránya az összes OECD-tagországéhoz viszonyítva lényegében azonos a lengyelekével és a csehekével, akikkel együtt éllovasoknak számítunk a régióban. Hazánk nemzetközi biotechnológiai szabadalmi kérelmeinek aránya az összes szabadalomból (az OECD-átlaghoz képest) magas, megfelel az EU és Japán átlagának, s a régióból csak Lengyelországé nagyobb.

A nemzetközi értelemben mobil szolgáltató központok (call centerek) közül a régióban az egy alkalmazottra jutó árbevétel szempontjából a magyarok voltak a leghatékonyabbak 2010-ben, még az EU-átlagot is felülmúlták. Az egy alkalmazottra eső bruttó hozzáadott érték szempontjából Magyarország versenypozíciója már nem ilyen kedvező, csupán a régió középmezőnyében foglal helyet.

A tanulmány bemutatójára küldött levelében – külföldi útja miatt nem lehetett jelen – Wáberer György, a Waberer's International elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy a magyar gazdaságnak lehet esélye felzárkózni Európához. „Számos jó példa bizonyítja, hogy egy-egy ágazatunk akár Európa éllovasává válhat. Az egyik ilyen a nemzetközi fuvarozással foglalkozó magyar vállalkozások sikere. Hat-nyolc év alatt a hazai nehéz körülmények ellenére is versenyképesebbé váltak, mint legtöbb nyugat-európai konkurensük. A fuvarozó vállalkozások nagyon rövid időn belül akár hatezer új munkahelyet teremthetnének a professzionális gépkocsivezető-képzés magas költségének állami támogatása esetén. Ennek hiányában azonban versenyelőnyünk csökkenhet”.