Januártól új, egységes szabályozást léptetne életbe a kormány az iskolai menzákon, rendeletben szabva meg, milyen feltételeknek kell megfelelniük a szolgáltatóknak. A tervezetben előírnák, amit korábban az ÁNTSZ ajánlásban fogalmazott meg. Például: a bölcsődei étkezés során 0,4 liter tejet mindenképpen adni kell, legalább egyszer nyers zöldségnek vagy gyümölcsnek kell a tányérra kerülnie, és két adag gabona alapú élelmiszert is biztosítani szükséges.

Hároméves kor alatt csak zsíros tejet lehetne adni, mindenütt tilos lenne üdítőket kínálni (folyadékbiztosítás csak tea vagy ivóvíz formájában lehetséges), korlátoznák a zsír- és a cukortartalmat is. Ezenkívül a közétkeztető cégeknek az étlapokon fel kell majd tüntetniük az energia-, a só-, szénhidrát-, a cukor- és a zsírtartalmat, no meg az allergén összetevőket – és így tovább. 

A szakma szerint azonban a tervekkel továbbra is az a probléma, ami korábban megnehezítette, hogy a cégek mindenben megfeleljenek az ÁNTSZ-ajánlásnak. Az egészséges étkezést célzó előírások bevezetése kevéssé mondható reálisnak: az önkormányzatoknak és a szülőknek nincs pénzük ezt kifizetni, míg a menüből olyan ételek hiányoznának így, amelyeket legalább megesznek a gyerekek.

Tettinger Antal, a Magyar Közétkeztetők Szövetségének (MKSZ) elnöke szerint a rendelet életbelépésével akár 70 százalékkal is drágulhat a közétkeztetés 2014 januárjától. A változás gyermekenként átlagosan havi ötezer forinttal növelheti a szülők terheit. Ez az összeg a hátrányosabb helyzetű településeken pedig akár a havi tízezer forintot is elérheti majd, hiszen itt ma jóval alacsonyabb étkezési normából gazdálkodnak az önkormányzatok – fejtette ki a szövetség elnöke.

A napi 500 ezer adag ételt készítő, hazai közétkeztető cégeket tömörítő szövetség – közleménye szerint – támogatja a szaktárca reformelképzeléseit, de szerintük „számos ponton finomítani kell a jövő év januárjától életbe lépő táplálkozás-egészségügyi előírásokat”.

Az MKSZ szerint a költségnövekedés mellett jelentős problémát jelent, hogy a gyermekek ízlésvilága egyáltalán nem találkozik a rendelettervezetben megfogalmazott egészséges ételekével. Tettinger Antal szerint egészen extrém elgondolás, hogy míg a tradicionális magyar konyha ízei és ételei túlzottnak talált olaj-, só- vagy zsírtartalmuk miatt nem lesznek adhatók a közétkeztetésben, addig a szójás és alacsony hústartalmú felvágottakat továbbra is kínálhatják majd a hazai menzákon. Így például a rántott húst, a túrógombócot vagy szalámiféleségeket nem lehet majd januártól a közétkeztetésben adni, de a párizsi és a virsli is maradhat a konyhákon.

Az MKSZ a tervezett táplálkozás-egészségügyi változtatások fokozatos bevezetését javasolja, olyan felvilágosító programok megvalósításával, amelyek hozzájárulnának a gyermekek ízlésének formálásához is. A fokozatos átállás a szövetség szerint segítené az élelmiszeralapanyag-gyártók alkalmazkodását is az elvárásokhoz, hiszen a hazai vállalatok által készített termékek 99 százalékban nem felelnek meg a rendelet által támasztott követelményeknek.

Az egyeztetés hírére közleményben reagált a VIMOSZ (Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége). A szövetség szerint: "sajnálatos módon, talán megtévesztés eredményeként, az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkező, legitim VIMOSZ helyett, egy bejegyzés alatt lévő, széleskörű bázist és szövetségi tapasztalatot nélkülöző szervezettel – Magyar Közétkeztetők Szövetségével – egyeztet, mindössze egy nappal annak alakuló közgyűlése után.

A VIMOSZ szerint az új előírásokat (ha elfogadják) nem is annyira az azzal járó áremelkedés miatt nem lehet betartani, hanem azért, mert egyszerűen a gyerekek nem fogadják majd el az ételeket. Márpedig az ő érdekeik, és igényeik is legalább olyan fontosak, mint a pénzügyi kivitelezhetőség. A VIMOSZ a közétkeztetés reformjával kapcsolatos rendelettervezettel kapcsolatban kilenc oldalban fogalmazta meg és küldte el javaslatait a szaktárcának.

A VIMOSZ-nak 47 tagja van, ezen belül a Közösségi Étkeztető Szekcióban tíz vállalat dolgozik: a Bakony Gaszt Zrt., a Diák és Munkahelyi Vendéglátó Kft., az Elamen Zrt., az Eurest Kft., a Hungast Holding Zrt., a Julienne Kft., a Junior Zrt., a Nyugatmagyarországi Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Zrt., a PQS International Zrt. és a Sodexo Magyarország Kft. A szervezet szerint ezek a cégek adják a magyarországi közétkeztetési forgalom több mint felét, évente 250 millió étkezésről gondoskodnak, hétezer alkalmazottnak biztosítanak munkát, és forgalmuk meghaladja a 40 milliárd forintot.