Pénzügyi szankciókkal kell számolniuk a jövőben azon adóparadicsomoknak, amelyek nem tartják be a párizsi székhelyű gazdasági együttműködési szervezet, az OECD keretében létrehozott magatartási kódexet és a nemzetközi információcsere megtagadásával menedéket nyújtanak az adócsalásból szerzett jövedelmeknek.

Az együttműködéstől vonakodó adóparadicsomok „kiszárításáról” kedden, Berlinben állapodott meg húsz OECD-tagállam pénzügyminisztere. A Peer Steinbrück német és Eric Woerth francia pénzügyminiszter közös kezdeményezésére megtartott tanácskozáson elhan-zott: várhatóan már az idén ősszel megállapodnak arról, hogy milyen szervezeti keretek között vonják megfigyelés alá a renitenseket.

A vendéglátó német pénzügyminiszter elégedetten nyugtázta, hogy a határozott nemzetközi fellépés többeket eddigi álláspontjuk megváltoztatására kényszerített. Az OECD április elején, a G20 londoni világgazdasági csúcsa mentén hozta nyilvánosságra az adócsalások kiszűrését szolgáló szabálygyűjteményét. Azóta „hirtelen” negyvennel több mint nyolcvan tagúra bővült a kódexhez csatlakozott országok száma. Woerth szerint mostantól a hangsúly azon lesz, hogy az érintett államok vállalásaikat – így a jogsegélyeken alapuló nemzetközi adatszolgáltatást – a gyakorlatban is megvalósítsák. Ennek elmulasztása, vagy késedelmes végrehajtása esetén az OECD tagállamai különböző pénzügyi szankciókhoz folyamodhatnak.

Steinbrück arról is beszélt, hogy hadat üzennek minden olyan technikának, így az offshore központok mellett az alapítványoknak és vagyonkezelői társaságoknak is, amelyek lehetővé teszik a jövedelmek eltitkolását. A német szociáldemokrata politikus korábban nem éppen diplomatikus stílusban bírálta Belgiumot, Liechtensteint, Luxemburgot és Svájcot. Szerinte az OECD áprilisban kibocsátott „szürke listáján lévő”, adókérdésekben nem kifejezetten kooperatív államok bankjai az otthoni adófizetési kötelezettség alóli kibúvásra ösztönző pénzügyi megoldásokkal csábítják külföldi ügyfeleiket. Hans-Rudolf Merz svájci pénzügyminiszter Berlinben most azt mondta: országa ragaszkodik a svájci banktitokhoz, de Bern kész kétoldalú alapokon és államközi jogsegély megkeresésre adócsalási ügyekben információt szolgáltatni. Hasonlóképpen nyilatkozott Josef Pröll osztrák pénzügyminiszter is, aki szerint Bécs automatikusan ugyan nem, de megalapozott adócsalási gyanú esetén kész a bankügyfelekről információt adni más államok hatóságainak.