A nehézségek ellenére talpon tudott maradni a kiskereskedelem 2011-ben az OKSZ értékelése szerint, a NGM úgy véli, éves összesítésben kedvező, hogy 4 év folyamatos csökkenése után a kiskereskedelem tavaly 0,2 százalékkal emelkedett, részben az egykulcsos adó miatt élénkülő belső kereslet és az év végén felerősödő bevásárlóturizmus következtében.

Az NGM közleményében kiemelte: Magyarországon az elmúlt 4-5 hónapban megfigyelhető tendenciózus forgalombővülés jóval pozitívabb az EU-27 átlagához, illetve a visegrádi országokhoz hasonlítva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, tavaly decemberre vonatkozó pénteken közzétett gyorsjelentése szerint a kiskereskedelmi termékforgalom volumene éves összevetésben 1,5 százalékos növekedést mutatott. Az előző év azonos időszakához képest augusztus óta emelkedést mutatnak a számok, 3 hónapja pedig a növekedési ütem mértéke is emelkedik.

Tavaly decemberben, éves alapon, a kiskereskedelmi forgalom az EU-27 átlagában lényegében stagnált, míg az eurózóna esetében 1,6 százalékos visszaesést mértek. A régióban – a cseh adat hiányában – az NGM közlése szerint csak a román forgalombővülés volt gyorsabb, mint a magyar, a lengyel 1,6 százalékkal, a szlovák 3,3 százalékkal, míg a bolgár 2,4 százalékkal esett vissza. Azok között az országok között, amelyekről rendelkezésre áll már a decemberi adat, Magyarország a minisztérium értékelése szerint az előkelő 8. helyen végzett a kiskereskedelmi forgalom éves bővülési ütemét tekintve.

Vámos György, az OKSZ főtitkára szerint a kiskereskedelem teljesítménye változóan alakult időben és az egyes területeket tekintve is. A második félév több tekintetben hajszállal jobb volt, mint az első, s például az élelmiszerforgalom az erős – éves szinte ezen a területen mintegy 7 százalékos – inflációs nyomás ellenére is meg tudott kapaszkodni decemberben az előző év azonos időszakához képest. Ez pedig azt jelenti, hogy a lakosság volumenben gyakorlatilag ugyanannyi terméket vásárolt, mint egy évvel korábban.

A nem élelmiszeripari termékek, a tartós fogyasztási cikkek értékesítése – üzemanyag nélkül –, ezen belül különösen például a bútoreladás, decemberben összességében szintén nőtt 2,3 százalékkal az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. Vámos György szerint az iparcikkeknél mért 2,3 százalékos bővülés jelentős növekedésnek számít, hiszen a korábbi hónapokban, főleg az első félévben nem számoltak ilyen ütemmel. A trend viszonylag tartósnak mondható, mert már októberben és novemberben is nőtt a forgalom az egy évvel korábbival összehasonlítva.

Összességében a hullámzás jellemezte a forgalmat az elmúlt évben, ami különféleképpen érintette a kiskereskedelemben érdekelt cégeket. A nehézségek ellenére a második félévben valamivel többet vásároltak az emberek, mint egy évvel korábban – mondta Vámos György.

A főtitkár az idei évről elmondta, várakozásaik szerint az első félév nagyon nehéz lesz, de ha sikerül olyan IMF-megállapodást megkötni, ami stabilizációt hoz, illetve ha javul a nemzetközi környezet, s még a devizahitelesek széles körén is sikerül segíteni, akkor lesz esély arra, hogy a fogyasztás 2012-ben szinten maradjon. Mindez azonban nem a kereskedőktől függ, hanem a gazdasági helyzettől.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője elmondta: az igen szerény növekedés részben bázishatásnak, illetve az áfaemelés előtti előrehozott vásárlásoknak is köszönhető, amit a januári áfabevételek megugrása is alátámaszt. Úgy vélte, a tavalyi év egészében csak jelképes mértékben, 0,2 százalékkal nőttek a kiskereskedelmi eladások.

Az elemző a kiskereskedelem tavalyi stabilizálódása után a kormányzati megszorítások és adóváltozások hatására az idén újra visszaesésre számít, ami elérheti az 1,5 százalékot is.