Kisebb tartalék, nagyobb hiány - megint módosult a büdzsé
A kormánytöbbség megszavazta az idei költségvetés újabb, sorrendben a hatodik módosítását, amely a kormányzati kommentárok szerint az uniós hiánymutatókat nem löki feljebb, de azért bőven hoz többletkiadást. A kabinet most már folyamatosan csak arról beszél, hogy a GDP 3 százaléka alatt tartható a deficit, miközben az eredeti cél a 2,7 százalék volt. A mostani módosítás ugyanakkor elvben nem löki feljebb az uniós mutatót, csak az úgynevezett pénzforgalmi hiányt hivatott emelni – a változtatás is inkább tűnik statisztikai játéknak és időnyerésnek, mint valódi változtatásnak.
Augusztus végén a központi alrendszerek hiánya 961 milliárd volt, ami az eredeti költségvetésbe beírt egész éves tervet, a 879 milliárdot jócskán meghaladta. Ugyan a kormány szerint minden rendben, az év végén, decemberben majd bőven lesz bevétel, és így ez is tartható, azért most nem jött rosszul, hogy át lehetett írni a büdzsétervet 1050 milliárd forintra.
A probléma persze, hogy a 880 milliárdos hiányhoz tartozott a 2,7 százalékos uniós elszámolású deficit, így azt is meg kell magyarázni, hogy a mostani többletköltés – amitől elegánsabbak lesznek a havonta kiadott költségvetési statisztikák – miért nem emeli a mutatót a bűvös 3 százalék fölé. A magyarázat szerint azért nem, mert mindez olyan kiadások eredménye, amelyek az uniós rendszerben nem is kiadások (tulajdonképpen mérlegen kívüli tételek). Az E.On gázüzletág megvásárlásához nyújt segítséget ugyanis a kormány az MVM-nek, no meg a takarékszövetkezetek átvételéhez ígért 100 milliárdot biztosítja a Magyar Fejlesztési Banknak – és ezek a magyar kormány álláspontja szerint olyan tőkeműveletek, amelyek abban az elszámolásban nem számítanak. Kérdés persze, mindezt miként látják majd Brüsszelben, ám ez csak valamikor jövő tavasszal derül ki. Addig annyi lesz látható, hogy a költségvetési deficit az új éves terv alatt (vagy a körül) marad, amiről el kell fogadjuk, hogy a végső elszámolásban a GDP 3 százaléka alatt is lehet.
Kockázatok persze vannak, a büdzsémódosítás ugyanis valós kiadásokról is rendelkezett. Így beépítették a pedagógusbér-emelés fedezetét, vagyis 32,5 milliárdos kiadást hagytak jóvá az idén erre a célra. Adtak 11 milliárdot a felsőoktatásnak, valamint tízmilliárdot az elektronikus útdíj kiépítésének többletköltségeire, 600 millióval megemelték a filmalap támogatását, 20 milliárddal az uniós önerőkeretet, hogy segítsék az ívóvízjavító és szennyvíztisztító-projektek befejezését.
Ezek a kiadások a tartalékokból vettek el 80 milliárd forinttal is többet, ami csak azért lehet probléma, mert a Költségvetési Tanács is jelezte: a félretett pénzekre szükség lehet ahhoz, hogy tartani tudja a kabinet a hiánycélt.
Persze nincs költségvetési módosítás egyéb ágazati szabályok átírása nélkül sem, így aztán változtattak az egy pedagógusra jutó tanulói létszámok előírásán: az általános iskolákban 13,1-ről 11,8-re, a gimnáziumokban 13,9-ről 12,5-re csökkentették az előírást. A hit- és erkölcstanoktatásnál a csoportlétszám nem lehet nagyobb nyolc főnél (eddig 12 volt) – és ehhez további 100 milliós kompenzációs keret jár. Ezenkívül befejezték az önkéntes önkormányzati adósságrendezést (a bankok az adósság leírásának 7 százalékáért átadhatták volna önként is a náluk maradt helyhatósági tartozásokat az államra íratva azokat, de nem volt nagy a tolongás), és lehetőséget teremtettek arra, hogy a központi költségvetés a nyugdíjalapból némi pluszbevételre tegyen szert (ez inkább azonban csak finanszírozástechnikai kérdés, a végső hiányszámot ez az átcsoportosítás nem érinti).
