Kisebb növekedés, alacsonyabb hiány az új büdzsében
Benyújtotta az Országgyűlésnek az új költségvetési törvénytervezetet a kormány szombat délután. Az új terv a korábbinál jóval kisebb gazdasági növekedéssel, inflációval, exporttal, importtal és lakossági fogyasztással számol. A gazdaság 1,2 százalékkal gyarapodhat jövőre a mostani várakozás szerint, ehhez a korábban prognosztizált 4,3 helyett 3,9 százalékos általános áremelkedés társulhat. A lakossági fogyasztás gyakorlatilag stagnálni fog, a kormány mindössze 0,3 százalékos növekedést vár. A nettó bérek ugyanis csak az inflációval megegyező mértékben nőnének - legalábbis az Országos Érdekegyeztető Tanács és a kormány ezt ajánlja. Magyarán nagy átlagban nulla reálbér növekedésre lehet számítani.
Az európai külpiacokon várható keresletcsökkenés miatt sokkal kisebb, feleakkora exportnövekedés várható, mint korábban: 8 helyett mindössze 4,1 százalékos. Az importnövekedés mértéke ezzel megegyező az új tervben, míg korábban a behozatalnál visszafogottabb bővülésre számítottak, mint a kivitelnél. A folyó fizetési mérleg hiánya nagyobb is lesz, mint amit 2008-ra várnak, a GDP 7 százalékára teszi a prognózis (az ideit 6,7 százalékosra).
A költségvetés a kisebb növekedés, fogyasztás, export és a relatíve alacsonyabb árak és bérek miatt kevesebb adóbevételre számíthat, ellenben a nemzetközi pénzügyi válság miatt magasabbak lesznek az államadósság kamatkiadásai. Az államháztartási hiány ennek ellenére kisebb lesz, mint ami a korábbi tervben szerepelt: a GDP 3,2 százaléka helyett 2,9 százalék. Ez már az euró bevezetéséhez szükséges, maastrichti kritériumoknak megfelelő szint. A magyar elszámolásban ez annyit jelent, hogy 975,9 milliárd forint helyett 895 milliárd forint lesz jövőre az államháztartás hiánya. Mindez 98 milliárd forinttal kisebb bevétel, és közel 179 milliárd forinttal kisebb kiadás mellett jön össze. A kamatkiadás azonban 30 milliárd forinttal magasabb lett, vagyis végső soron 210 milliárdos megszorítást tartalmaz az új terv a régihez képest.
Ennek java része a központi költségvetést érinti, ahol 154,5 milliárddal csökken az elsődleges, vagyis a kamatkiadások nélkül számolt költés. A nyugdíjkassza 65 milliárddal lett karcsúbb, az egészségügyi alap 25 milliárddal többől gazdálkodhat, az önkormányzatok pedig összesen 38 milliárd forinttal költhetnek kevesebben – adósságaik után ellenben majdnem kétszer annyi kamatot fizetnek majd, mint amit korábban kalkulált számukra a Pénzügyminisztérium.
A központi költségvetésben a lefaragás a vasútra és a közútra fordított kiadásokat valamint a jóléti kiadásokat érinti leginkább. A közlekedésre 43,6 milliárddal költünk majd kevesebbet, a családi pótlék késleltetett (szeptembertől várhatóan az infláció mértékének megfelelő, 3,9 százalékos) emelése pedig 15 milliárdos megtakarítást hozhat. A jóléti kiadások között hatmilliárdot spórol a büdzsé a kultúra támogatásán – az önkormányzatokkal együtt ezen a területen 10 milliárdos a mínusz. Az állami működésre ugyancsak 10 milliárddal költ kevesebbet a központi államigazgatás – igaz, az összeg nagy részét a védelmi kiadásokon spórolja meg a kormány –, s ugyanennyit kénytelenek faragni az igazgatási kiadásokból az önkormányzatok is. A helyhatóságoknál a környezetvédelemmel kapcsolatos kiadások csappannak meg leginkább (13 milliárd forinttal), de kevesebb jut majd a lakásügyekre, a kultúrára és a közutakra.
A spórolást a nyugdíjasok is megérzik majd, nyugellátásokra 65 milliárd forinttal költ kevesebbet az állam jövőre, mint ahogy eddig tervezte. A nyugdíjkorrekció 2009-re tervezett lépését – a családi pótlék emeléséhez hasonlóan – ugyancsak eltolják szeptemberre. Kevesebb megy majd mind az öregségi, mind a rokkant nyugdíjakra. Az egészségbiztosítási alapba ugyan sokkal több bevétel érkezik majd a járulékcsökkentés elmaradása miatt, ám ez nem látszik majd meg az egészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadásokon.
A kormány által most előterjesztett javaslat nem igazán tükrözi az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a 2009-es költségvetés makropályájához készített jelentésben megfogalmazott aggodalmakat. Az ÁSZ jóval nagyobb egyensúlyi tartalékot tartana indokoltnak fenntartani, mint amit most terveznek, de a számvevők sokkal magasabb kamatkiadásokkal (120 milliárdos plusszal, míg a kormány 30 milliárddal toldott meg az előirányzatot) és durván megugró álláskeresési támogatási igénnyel számoltak. Utóbbi egyáltalán nem látszik az új számokban.
