A távközlési szolgáltató maximum 1700 dolgozó elbocsátásáról állapodott meg az érdekképviseletekkel, a keret körülbelül negyven százaléka 2014. október 1. és 2015. március 1. között távozik a cégtől, a fennmaradó hatvan százalék pedig várhatóan 2016. január 1-jétől. A kétéves programra vonatkozó végkielégítéssel kapcsolatos költségek megközelítik 12 milliárd forintot.- Az intézkedések netó 15 milliárd forint megtakarítást a két év során a személyi jellegű költségekben - tette hozzá kérdésünkre a Magyar Telekom kommunikációs igazgatósága. 

A Magyar Telekom Nyrt jelenleg nyolcezer, csoportszinten mintegy tízezer alkalmazottat foglalkoztat, a leépítés tehát a teljes létszám húsz százalékát is meghaladja. Bujdosó Attila, a távközlési szakszervezet elnöke lapunknak azt nyilatkozta: álláspontjuk szerint az intézkedés túlzott terhelést ró az ott maradókra, ugyanakkor mégis azért írták alá a megállapodást, mert így sokkal jobb feltételeket biztosít a cég a távozóknak és az ott maradóknak, mintha nem lenne egyezség. 

Az érdekképviseletekkel kötött megegyezés értelmében az anyavállalat azon alacsonyabb kereseti kategóriákba tartozó munkatársai, akik 2016. január 1-jén állományban lesznek, 2015. július 1-i visszamenőleges hatállyal négyszázalékos bérfejlesztésben részesülnek, annak érdekében, hogy a bérek versenyképességét megőrizzék.A távozó munkatársak újra-elhelyezkedését az Esély program keretén belül aktív álláskereséssel, munkaerő-piaci tréninggel és személyes tanácsadással támogatja a Telekom.

A szakszervezet közleményében kifejti, hogy a 2015-2016-os időszakra bejelentett létszámcsökkentés megvalósíthatóságát nem tartja reálisnak, s tartanak attól, hogy a cégnél veszélyesen felborul a munka-magánélet egyensúly. Az érdekképviselet elnöke lapunknak elmondta: Magyarországon egyedülállónak tartja azt a programot, amely első körben a távozást önként választóknak teremti meg a lehetőséget arra, hogy anyagi biztonság mellett váltsanak munkahelyet. A régebb óta a vállalatnál - a minimális szolgálati idő eléréséhez közel járó - dolgozóknak lehetőségük lesz arra is, hiogy a megállapodásbanbiztosított végkielégítésüket és felmondási időre járó pénzüket havi rendzserességgel kapják meg, így biztosítva, hogy még a cég keretein belül elérhessék a nyugdíjba vonuláshoz szükséges szolgálati időt.

Lapunk által megkérdezett szakértők a Telekom mostani lépése több folyamat következménye: a technológiai fejlődés, az üzlreti modell átalakulása éppúgy benne van, mint a hazai gazdasági helyzet, a fogyasztók vásárlóerejének csökkenése, illetőleg a rendkeívül kedvezőtlen adózási környezet - idehaza és Európa-szerte. Többen hozzáteszik: a lépés egyenes következménye a távközlési adóknak, még akkor is, ha nem pusztán annak a számlájára írható.

A költségcsökkentési célok teljesülése mellett a piacvezető telekommunikációs vállalatnál létrejövő karcsúbb szervezet a menedzsment álláspontja szerint rugalmasabban képes majd  a versenypiaci kihívásokhoz alkalmazkodni és valódi online vállalatként működve megfelelni ügyfelei igényeinek - írja a távközlési cég nem kicsit nyakatekert mondata, melynek lényege: a jövőben a távközlési cégek alapszolgáltatása és technológiája radikálisan megváltozik. Az intelligens hálózatok megjelenésével sokkal kisebb, ám magasabb képzettségű műszaki személyzetre lesz szükség. Az e hálózatokra történő átállásról még csak most született döntés, de a következő három-négy évben gyakorlatilag teljesen megújul a meglévő infrastruktúra. 

A műszaki háttér mellett radikálisan alakul át az értékesítés is: bár sokkal inkább vitatéma a szakmában, hogy valóban kevesebb, vagy éppenséggel több olyan emberre van szükség egy telco-cégnél, akik közvetlenül az ügyfelekkel tartják a kapcsolatot, az tény: a szolgáltatók az online ügyintézés, az online értékesítés felé kívánják terelni az ügyfeleket. - Ha ez nem sikerül nekik, például a fogyasztók ellenállása miatt, akkor az ügyfélkapcsolattal foglalkozók akkor is külső szerződéses partnerei lesznek a cégnek, nem pedig alkalmazottai. Ez biztosítja a cégek versenyképességé - hívja fel a figyelmünket egy iparági szakértőnk, aki szerint ez európai tendencia, nem különösebben meglepő.

A felsorolt változások mellett ok az üzleti  modell átalakulása: a szolgáltatóknak egyre kevesebb pénze van a telefonszámlákból. A percdíjak helyett az emberek egyre inkább a mobil- és a vezetékes netért fizetnek, s viereznek, skype-olnak. Az SMS-eket szépen lassan felváltják a chat-alkalmazások, mint a Viber, a Whats-app vagy épp a Facebook. A tévért még hajlandóak fizetni, de a youtube és más internetes tartalmak is egyre inkább teret nyernek. A hagyományos szolgáltatások árbevétele tehát csökkent, ezért a távközlési cégek egyre többféle, s egyre flexibilisebb tartalmat kívánnak adni az előfizetőiknek, természetesen pénzért. Ezek fejlesztéséhez persze emberek kellenek, s kapacitás, de más tudásra, más képzettségre van szükség, mint amire jelenleg építenek ezek a vállalatok - valószínűsíthető tehát, hogy ez a folyamat ezzel még nem ért véget. 

Nyilván a távközlési- a telefon- és a közműadó is az okok között van, hiszen ezek évente több, mint ötvenmilliárd forint terhet jelentenek a cégnek, vagyis, nem lehet nem felismerni, ki fizeti ki valójában a távközlési adót. Ám maga az adózási környezet, mint probléma, EU-szerte ismert. Az európai szabályozás az elmúlt hat évben a progresszív, beruházás és fejlesztés-ösztönző tulajdonságait levetkőzte, ma a szabályozásért felelős európai politikusok szeme előtt csak rövid távú célok lebegnek.

- Az intézkedések nagyon jók az ügyfeleknek, ideig - óráig, hiszen csökkennek a díjak. Ám a technológia- és beruházásigényes ágazat bevételeinek komoly részét vették el, lassan nem lesz elegendő tőke az infrastruktúra megújítására, mert a tőke messziről elkerüli az európai távközlési szektort. 2007-2009 között még megmosolyogtuk az amerikai távközlést az infrastrukturális elmaradottsága miatt, mára elhúztak Európa mellett- magyarázta lapunknak igen kritikusan egy magát megnevezni nem kívánó, de a szabályozásban aktív szerepet vállaló brüsszeli forrásunk. Hozzáteszi: ez a folyamat azért veszélyes, mert miközben a távközlési cégnek az EU-ban egymillió polgárnak adnak munkát, addig a bevételek egyre nagyobb hányadát eltevő internetes, okostelefonos megoldásokra szakosodott kis és nagy cégek, mint a Facebook és a Google, alig alkalmaznak európai állampolgárokat, s egyelőre arra sincsenek rászorítva, hogy Európában adózzanak.