A jövő év első negyedében a rossz hitelek aránya 13-15 százalékra nőhet a múlt év végi, valamivel 4 százalék felettiről. A  bankok ugyanakkor felkészültek erre, emelt kockázati és  tőketartalékkal, írta a hírügynökség, Király Júlia előrejelzéséből idézve.

Király Júlia szerint a bankszektor átfogó tőkemegfelelési  mutatója - a tőke és a kockázat aránya - 12 százalék fölé emelkedett  az idei első félévben az egy évvel korábbi 10-11 százalékhoz képest,  miután a külföldi anyacégek a nyereséget visszafektették és  feltőkésítették leányvállalataikat.

A bankszektor tőkemegfelelési  mutatója a kockázatokkal súlyozott követelések és a jegyzett tőke és  a profittartalék (Tier I. Capital) arányában 10 százalék fölött van,  és még az OTP nélkül is 9 százalék körüli, idézte Király Júlia  adatait a hírügynökség. A nemzetközileg elfogadott minimum az átfogó tőkemegfelelési  mutatóra 8 százalék, a Tier I. alapján 4 százalék.

A központi bank alelnöke az után nyilatkozott a Reutersnek, hogy  csütörtökön a Standard Ú PoorÍs hitelminősítő értékelte a magyar  bankok pénzügyi profilját, és úgy vélte, az várhatóan gyengülni fog  rövid távon a folytatódó recesszió, "a gyenge és kilengésekre  hajlamos nemzeti valuta", valamint a finanszírozási nyomások  következtében

A nemzetközi hitelminősítő a múlt hónap végén az addigi 6-os  szintről 7-esre rontotta a magyar bankszektor országkockázati  megítélésének osztályzatát (Banking Industry Country Risk Assessment  - BICRA), egyebek mellett arra a véleményére hivatkozva, hogy a  bankszektor állami támogatása a tulajdonosi finanszírozás gyengülése  esetén költségvetési korlátokba ütközne.

Király Júlia úgy vélte, "normális, hogy recesszióban a bankok  veszteségeket szenvednek", de felhívta a figyelmet, hogy a  visszaesés nagyon csekély. A magyar bankok adó előtti eredménye 192  milliárd forintra csökkent az első félévben a tavalyi első félévi  208 milliárdhoz képest a növekvő kockázati tartalékolás miatt, de  azt nem számítva a profitok meredeken nőttek, idézte adatait a  hírügynökség.

- A finanszírozási költségek emelkedése miatt szűkült a  haszonrés, de egyidejűleg a bankok erőteljesen csökkentették  költségeiket. Így, kockázati tartalékolás előtt, a bankok  nyereségessége meredeken nőtt - mondta az alelnök a Reuters szerint.

A Reuters emlékeztetett, hogy az IMF és az EU tavaly októberben  megnyitott készenléti hitelkeretéből a bankok támogatására 600  milliárd forint (3,2 milliárd dollár) használható, de ennek eddig  csak töredékét költötték el - az FHB-ra -, és a pénz nagyrésze  érintetlen. Ugyanakkor, mint az MNB alelnöke elmondta, egyes magyar  bankok már szondázzák a szabadpiacot hosszú távú finanszírozás  végett, és szintén bátorító az a tény, hogy ilyen finanszírozás  elérhető a számukra.