Mivel az építőipar jelenleg munkaerőhiánnyal küzd – 17 megyében nincs például elegendő villanyszerelő, 14-ben pedig kőműves és hidegburkoló –, a csok által keltett jelentős keresletet csak késve tudja majd kiszolgálni. Mire az igényeknek megfelelő ingatlanok megépülnek, a vásárlók száma lényegesen visszaeshet. Az elemzés szerint a kedvezményt – a legutóbbi, 2011-es népszámlálás adatai alapján legalábbis – 50-60 ezer pár veheti igénybe. Miután azonban ők új otthonba költöznek, a piacon évente már csak ötezer új pár jelenik meg vásárlóként.

Azaz rövid távon az áraknak emelkedniük kell. Ez egyébként már most jól látszik: mint azt lapunk is megírta néhány nappal ezelőtt, az új lakások piacán akkora árnövekedés történt az elmúlt hetekben, hogy az már most elviszi a csok révén kapható tízmillió forint nagy részét, hosszabb távon azonban a négyzetméterárak csökkenni fognak. A KFIB elemzése szerint az új lakástámogatási rendszer a kiskapuk – például a jogosultsággal ügyeskedők, a spekulatív befektetők – miatt is veszélyes.

Ami a nemzetgazdasági hatásokat illeti, a 15 ezerrel több új lakás 0,7 százalékkal növelné a ­GDP-t, ami azonban csak egyszeri hatás. A vissza nem térítendő támogatáshoz kapcsolható 10 millió forintos kedvezményes hitel kamattámogatása jövőre még csak 2, 2017-ben 5, 2020-ban viszont már 28 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek, majd évi 30 milliárd forint körüli összegre áll be.