Az induláskor horrorisztikusan drága termékek kerültek az ügyfelek elé, így az adókedvezményekkel együtt sok esetben annyi haszna volt nyugdíjbiztosításba tenni a pénzt, mint befőttesüvegbe a spájzba. A jegybank júliustól léptetett életbe egy ajánlást, amelyben egyebek mellett egy költségmaximumot határoztak meg. A teljes költségmutató nem lehet irreálisan magas egy öt százalék körüli kamatkörnyezetben – mondta Nagy Koppány, az MNB igazgatója Forbes magazin konferenciáján.

A tkm egy vagyonarányos költség, amelyet nulla hozam mellett számítanak ki, vagyis azt mutatja meg, hogy egy terméknek mekkora hozamot kell produkálnia ahhoz, hogy valódi hozamot hozzon. Volt olyan termék, amelyik tíz éves biztosításra több mint 11 százalék tkm-et határozott meg, miközben az állampapír sem tudott öt százaléknál többet hozni. Három-négy százalékos tkm elég ahhoz, hogy a biztosító megéljen és még a biztosítási ügynököt is meg tudja fizetni.

Összesen 61 termék volt a piacon, az ajánlás hatására pedig tucatnyi terméket vezettek ki a biztosítók. A társaságok lekövették az ajánlás főbb elemeit, de a tkm mellett járadéknyújtást például nem mind vezetett be. Ehhez még idő kell. Annyi látszik, hogy a tkm szintje kisebb lett. Ma minden termék megfelel az ajánlás tkm-plafonjának – mondta Holtzer Péter nyugdíjszakértő. A minimumok feljebb jöttek, de a maximumok jelentősen lejjebb csúsztak – tette hozzá. Ez tök jó, de ez még nem elég – szögezte le Holtzer. Ezek a díjak ugyanis még mindig nagyon magasak.

agy Koppány szerint két helyen lehet jókorát faragni a díjon az egyik a szerzés, vagyis az ügynöki jutalékok visszavágása, a másik pedig az alapkezelés költsége. A pénztárak viszonylatában ugyanezek a költségek egy százalékot tesznek ki. Persze ezt nem lehet összehasonlítani, hisz más termék, de egy százalék díjkülönbség 20 százalékos eltérést jelenthet majd a nyugdíjkifizetéseknél. Ez azt jelenti, hogy ha 2,5 helyett öt százalék a tkm, akkor az abból származó nyugdíjmegtakarítás 20-30 év felhalmozási idő után feleannyi lesz.

Összességében a nyugdíjbiztosítás remek termék, ám nem alkalmas arra, hogy tömegekhez érjen el. Ez azért érdekes, mert néhány éve még vígan gurult a piac: korábban is volt adókedvezmény az ilyen biztosításokhoz, csak a válság miatt ezt megszüntette az országgyűlés, akkor 800 ezer magánszemély vett igénybe adókedvezményt.

Kell a nyugdíjbiztosítás, kell a nyesz, kell a nyugdíjpénztár – összegezte Farkas András, a Consequit vezérigazgatója, nyugdíjszakértő. Kell, persze, mondta Holtzer, ám nem gondolja, hogy azt a több százezer alkalmazottat, akinek semmilyen megtakarítása nincs, azt nem nyugdíjbiztosításba kéne vinni. Sokkal jobb az a rendszer, amelyben automatikusan bekerül egy előtakarékossági programba.

Olcsóbb, az emberek jellemzően inkább benn maradnak, sokkal inkább, mint hogy önállóan belépjenek egy másikba, például egy nyugdíjbiztosításba. Hasonlót épít ki most az Egyesült Királyság. Kérdés persze, itthon mikor lehet megvalósítani egy olyan rendszert, ahol tulajdonképpen a munkáltató működtet valamilyen megtakarítást, legyen ez pénztár vagy biztosítás vagy bármi.

Az emberek bizalma elveszett a hosszú távú gondolkodásba. Ennek számos oka van, így a magánnyugdíjpénztárak bedarálása, de persze az ügynökök korábbi megtakarítása is. Ezért Farkas szerint ma sokkal nehezebb bármilyen termékek eladni. Ez elég rossz hír az ügynököknek, mert a jegybanki ajánlás visszavette az ő jutalékaikat is. Vagyis nekik így több terméket kellene eladni ugyanahhoz a bevételhez. Ez nagyon nehéz, nem is csoda, hogy az ügynökök száma a Consequitnél a harmadára csökkent.

Összességében brutális növekedést vár Farkas a nyugdíjbiztosításoktól. Ehhez képest a kötött biztosítások száma nem érte el az 50 ezret. Az év végén komoly felugrás lesz, hiszen az év végén az adókedvezményes termékek mindig felfutnak. De még akkor is, ha az év végén lesz 80 vagy 100 ezer szerződés, még az is csak a töredéke lesz annak a munkavállalói körnek, akiknek kellene valami megtakarítás.

Holtzer szerint épp ebből látszik: ez a termék nem fog tömegeket elérni, pedig kellene. Olyanokat kell megtalálni, akik nem akarnak, nem tudnak, nem hajlandóak önállóan megtakarítani. Ma nincs olyan eszköz, ami az átlagembernek tömegével segít abban, hogy kell megtakarítani. Erre kellene megoldást találni – mondta Holtzer.