„Ez a tény is igazolja, hogy a kínai állami cég komolyan érdeklődik az SE 66 százalékos többségi tulajdonrésze iránt, amelyet az Enel olasz cég árul” – mondta a a napilapnak egy neve elhallgatását kérő, jólértesült szlovák szakember, aki úgy tudja, hogy a kínaiak az elmúlt hónapban tárgyaltak az orosz Roszatom képviselőivel, az SE portfóliójába tartozó mohi (Mochovce) atomerőmű harmadik és negyedik blokkjának befejezésével kapcsolatos együttműködésről.

Az Enel tavaly hirdetett tendert az SE többségi csomagjának megvételére. Május, majd pedig július végét adták meg a jelentkezés határidejéül, amelyet azonban meghosszabbítottak. Minden bizonnal azért, mert várják a kínaiak ajánlatát.

Egyelőre csupán az MVM-MOL (a pozsonyi Slovnaft petrokémiai cég tulajdonosa) konzorcium és a cseh EPH társaság adott be kötelező vételi ajánlatot, de a szlovák gazdasági lapok és internetes portálok egybehangzó állítása alapján a CNNC társaságon kívül a finn Fortum is érdeklődik az ügylet iránt. A magyar konzorcium nemrég az eredetihez képest nagyobb vételi árat kínált fel.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a kisebbségi tulajdonrészt birtokló szlovák állam képviseletében Robert Fico kormányfő többször kijelentette, hogy addig nem egyeznek bele a tulajdonváltásba, ameddig az olaszok nem építik fel a mohi atomerőművet. Ezután az Enel azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kiválasztott vásárlónak két részben adja el a többségi csomagját, a másodikat majd csak azután, ha teljesítik a szlovák kormány feltételét.

Az olaszok kilenc éve vásárolták meg 840 millió euróért a Szlovák Villamos Művek többségi tulajdonrészét, amelyen most a cég kedvezőtlen anyagi helyzete miatt szeretnének túladni. A szlovák kormány és az Enel közötti jogviták miatt a tárgyalások nem lesznek egyszerűek, ugyanis az olasz társaság 588,2 millió eurós jóvátételt követel a pozsonyi alaptól, mert szerintük törvénytelenül fosztották meg őket a bősi vízerőmű üzemeltetésétől, holott az eredeti szerződés értelmében erre harminc éven át joguk lenne.

A szlovák kabinet viszont - miután az illetékes szlovákiai bíróság jogerősen érvénytelennek minősítette a bősi vízerőmű bérléséről nyolc éve megkötött szerződést - visszaköveteli az Eneltől a hasznot, amely évente 35-40 millió euró körül lehetett. Jogvitájuk minden bizonynal a bécsi nemzetközi döntőbíróság elé kerül.

Sok a kérdőjel Mohi körül is. A dél-szlovákiai Lévához (Levice) és a magyar határhoz közeli atomerőművet még 1982-ben kezdték el építeni, jórészt csehszlovákiai, illetve szovjet cégek. Négy, egyenként 440 MW teljesítményű blokkot terveztek, (VVER 440) V213 típusú orosz gyártmányú reaktorokkal. Az első két blokkot 1998-ban, illetve 2000-ben indították be.

Az Enel 2006-ban vállalta, hogy a harmadik blokkot legkésőbb 2014-ben negyediket pedig az idén üzembe helyezik. Az eredeti terv szerint az építkezés 2,78 milliárd euróba került volna. Az olaszok azonban jelentős csúszásban vannak, miközben a költségek már csaknem ötmilliárdra rúgnak. Tavaly kora ősszel az Enel hét és fél éves futamidőre 870 millió eurós hitelt vett fel az orosz Sberbanktól.

A késést és a megnövekedett költségeket azzal indokolták, hogy a fukusimai földrengést követő súlyos nukleáris üzemzavarok miatt az eredeti terveket módosítani kellett, s további korszerű biztonsági berendezések alkalmazása is elengedhetetlenné vált. A magyar konzorcium már többször jelezte, hogy hajlandó befejezni a mohi atomerőmű felépítését. Állítólag ugyanilyen kötelezettséget vállalnának a kínaiak is.