Kínai ötéves terv: kevesebb olaj, több villamosság az utakon
A Nemzeti Beruházásfejlesztési és Reformbizottság ( NDRC) már tavaly közreadta útmutató katalógusát, melynek 32 oldalán többek között meghatározta, hogy a Kínában működő vegyesvállalatokban nem lehet 50 százalékosnál magasabb a külföldiek tulajdoni hányada. Ez az első dokumentum, mely hivatalosan deklarálja a limitet.
Az indoklás szerint a továbbiakban meg szeretnék előzni azt, hogy bármilyen termékben domináljanak a multinacionális befektetők. Az autógyárak többségében eddig is 51 százalékos volt a kínai tulajdoni hányad, mert csak így kaptak beruházási engedélyt, ám néhány területen így is kisebbségben vannak a hazaiak: a motorvezérlőelektronika-gyártás 80 százalékát uralja a Bosch, a Delphi, a Denso, a Siemens és a VDO.
Az új rendelkezések leginkább a járműipart érintik, mely így a támogatottból az elfogadott kategóriába került. A döntés értelmében idén már nem kapnak vám- és adókedvezményeket a betelepülni szándékozó külföldi cégek, és a gyáralapítás engedélyeztetése is nehezebb lesz.
Az elmúlt évtizedben a belföldi keresletet jóval meghaladó mértékben bővült Kína autógyártó kapacitása, ami napjainkban azért jelent gondot, mert nem a tervezett mennyiségben sikerült exportálni az európai és észak-amerikai piacokra. A legtöbb kínai autót külföldön Oroszországban értékesítették, ám a BYD, Chery, Great Wall, Haima, Lifan és Geely tavalyi 35 ezer darabja messze elmarad a lehetőségektől és szándékoktól. Pedig győznék kapacitással, hiszen a már megvalósult beruházások többszörösen meghaladják a lassuló tempójú belső piac igényeit: a Kínai Autógyártók Szövetségének (CAAMC) adatai szerint 2010-ben még 32 százalékkal, 2011-ben már csak 5,3 százalékkal nőttek a személyautó-eladások, miközben a már megkezdett beruházásokkal a kínai járműgyártó kapacitás idén eléri az évi 27 millió darabot.
A külföldi cégek korlátozásánál a környezetvédelem a hivatalos jelszó: a kínai Tudományos Minisztérium szerint gyorsítani kell a hazai villanyautó-programot, melynek keretében 2015-ben legalább egymillió ilyen járműnek kell futnia az utakon. A vevők azonban még luxuskocsikra és sportterepjárókra vágynak: a kínaiak átlagosan 37 ezer euró értékben vásároltak német márkájú autókat 2011-ben. Ezek többségébe győri motorokat építettek, és ha csökken a kereslet a kínai piacon, akkor azt nemcsak az Audi Hungaria, hanem a magyar járműipar több cége is megérzi.