Kínai pénzből robog a gyors

Új motor, új erő, új platform – ez a Szerbia és Kína közös szervezésében kedden Belgrádban megkezdődött Kína–Közép-Kelet-Európa-csúcstalálkozó mottója, amelyen a szervező országok vezetői mellett 16 közép- és kelet-európai (CEEC) ország képviselője vesz részt.
A találkozó középpontjában gazdasági kérdések állnak, szerb és magyar szempontból pedig a tárgyalások egyik központi témája a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítása lesz, amelyről megszületett a megállapodás. Ezt Magyarország, Szerbia és Kína szerdán fogja aláírni, és ennek köszönhetően megépül az a tranzitútvonal, amelyen keresztül a kínai áruk a leggyorsabban juthatnak a görög kikötőkből Európába – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök kedden Belgrádban.  
 
Li Ko-csiang (Li Keqiang) kínai miniszterelnök szerint a korábbi két találkozó jelentősen hozzájárult a CEEC-államok Kínával való együttműködésének az elmélyítéséhez. A mostani csúcstalálkozón elsősorban a Kínát és Európát összekötő - a Budapest–Belgrád-vasútvonalra és a görögországi pireuszi kikötőre alapuló - útvonal kiépítéséről, a Kína és a CEEC-államok közötti hosszú távú együttműködés programjáról, az együttműködést elősegítő pénzügyi javaslatokról, a 2015-ös idegenforgalmi együttműködés évéről, valamint az államok közötti  szakemberek cseréjéről esik szó. A miniszteri tárgyalások mellett a fő esemény a kereskedelmi fórum lesz, amelynek résztvevői konkrét gazdasági megállapodásokat remélnek a találkozótól.
 
Li  bejelentése szerint a régió vállalatai 10 millió dolláros hitelkeretre számíthatnak, a Kína és a térség idei kereskedelmi forgalmát pedig több mint 60 milliárd dollárra becsülte. Kína azt reméli: a résztvevő országoknak sikerül összehangolniuk közép- és hosszútávú fejlesztési céljaikat, és megkezdik a Kína és a CEEC-országok közti középtávú programok kidolgozását is.

Li a Politika belgrádi napilapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy Kína és a CEEC-államok gazdaságai kiegészítik egymást: a CEEC-ben fejlett az ipar, a tudomány, a technológia, az oktatás és megfelelő emberi erőforrásokkal rendelkeznek, de segítségre szorulnak az infrastrukturális beruházások terén, Kínának pedig fejlett az ipara, olcsó a termelése, és devizatartalékai kielégíthetik a CEEC országainak beruházási, kereskedelmi és infrastrukturális igényeit.

– A Budapest–Belgrád-vasútvonal fontos, hiszen Kína erre támaszkodva kíván együttműködni a releváns országokkal. Ezért szorgalmazzuk a Kínát és Európát összekötő szárazföldi-tengeri útvonal kiépítését. Azok az országok, amelyeken ez az útvonal áthalad, számottevően megerősíthetik logisztikai kapacitásukat és elmélyíthetik az egymás közötti együttműködést – jelentette ki Li.

Ahhoz, hogy a  Budapest és Belgrád közötti vasútvonal 2017 júniusára megépüljön, jövő év júniusáig el kell készülnie a beruházás megvalósíthatósági tanulmányának. A vasútvonal korszerűsítéséhez kapcsolódó együttműködésről Kína, Magyarország és Szerbia tavaly novemberben állapodott meg. A kínai hitelből megépülő kétvágányú pályán a vonatok a 374 kilométeres távolságot a jelenlegi 8 óra helyett három és fél óra alatt tehetik majd meg.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.