A kínai kereskedelmi minisztérium hétfői tájékoztatása szerint az iparosítás gyorsítása és a városiasodás új és új lehetőségeket teremt Kínában a külföldi vállalatoknak. Kína aktívan importál energiát, fejlett technológiát és alapvető berendezéseket.A tervek szerint elsősorban azokból az országokból növelik a behozatalt, amelyekkel szemben Kínának kereskedelmi többlete van.

Ezt nem részletezték, de elemzők jelezték, hogy a legnagyobb "panaszosnak", az Egyesült Államoknak az első félévben 119,5 milliárd dollár volt a kereskedelmi hiánya Kínával szemben az amerikai adatok szerint, és hivatalos kongresszusi becslés szerint a hiány egész évre elérheti majd a 249 milliárd dollárt a tavalyi 226,9 milliárd dollár után. Kína tavaly 69,5 milliárd dollárért vásárolt amerikai árukat, és 296,4 milliárd dollárért exportált az Egyesült Államokba.

Kínai adatok szerint a kínai többlet csak 96,45 milliárd dollár volt az első félévben az Egyesült Államokkal szemben, és 75,58 milliárd dollár az EU-val szemben.Kína jelenleg a világ második importőr országa a behozatal nagyságában az Egyesült Államok mögött.

Tőkeimportban tartósan többlete van a külföldnek: tavaly 90,03 milliárd dollár új működőtőke érkezett Kínába külföldről, miközben kínai vállalatok 58,36 milliárd dollárt ruháztak be külföldön, 1,1 százalékkal többet, mint 2008-ban. Az adatokat hétfőn ismertetve a kínai kereskedelmi minisztériumban megjegyezték, hogy idén az új külföldi beruházások értéke Kínában várhatóan meghaladja a 100 milliárd dollárt. Az első hét hónapban 58,36 milliárd dollárnyi beruházás érkezett külföldről, 20,65 százalékkal több, mint a tavalyi első hét hónapban.

Bár az Egyesült Államok szakadatlanul panaszolja a kínai kereskedelmi többletet, és követeli a kínai valuta, a jüan gyorsabb felértékelését, egyszersmind hasznát is látja a kínai többletnek: Kína az amerikai kincstárjegyek - vagyis az amerikai államadósság - legnagyobb külföldi vásárlója, 850-900 milliárd dollár között változó befektetéssel.