Az előzetes várakozások csaknem triplájával, 14,1 százalékkal nőtt a kínai termékek exportja decemberben az előző év azonos időszakához képest. A behozatal szerényebb, 6 százalékos mértékben bővült éves szinten, míg az előző hónapéhoz képest szinten maradt. Ez azonban még így is a gazdasági növekedés helyreállítását jelzi, s ennélfogva jó hír a német – s rajta keresztül a magyar – ipar számára. A kínai kereskedelmi mérleg többlete az előző decemberi kétszeresére, 31,6 milliárd dollárra gyarapodott, s ezzel 231 milliárdosra növelte a teljes éves szufficitet.

A 2012-es év egészét nézve az export 7,9 százalékkal bővült, szemben az import 4,3 százalékos növekedésével. Mindez jelentős lassulást jelez a 2011-es év 20,3 százalékos exportnövekményéhez és az importban mért 24,9 százalékhoz képest. Igaz, az import lassulását nem bánják annyira a kínaiak.

Mindenesetre az elmúlt tíz év legrosszabb teljesítményének emlékét már csak az annalesek őrzik. A 2009-es évről van szó, amikor is világválság következtében a kínai export 16, az import pedig 11,2 százalékos visszaesést szenvedett a megelőző évihez viszonyítva.

A decemberi részletes külkereskedelmi adatok közül külön kiemelendő, hogy az Európai Unió ismét tágabbra tárta kapuját a kínai termékek előtt, ezt igazolja a 2,3 százalékos exportbővülés, ami a május óta folyamatosan csökkenő trendet meg tudta törni. A Bloomberg által ismertetett jelentés az Egyesült Királyságot, Hollandiát, az Egyesült Államokat, Dél-Koreát és Olaszországot külön is kiemeli, mint ahol jelentősen nőtt a kínai áruk iránti igény az év záró hónapjában.

Az EU egyébként tavaly megelőzve az Egyesült Államokat, Kína legfontosabb kereskedelmi partnerévé lépett elő, noha a kontinensre irányuló export összességében 6,2 százalékkal maradt el a 2011-estől. Amerika viszont még ennél is kevesebb kínai árut szívott fel tavaly.

Ennek hátterében azonban egy „technikai probléma” állhat, ugyanis a hó elején a kaliforniai kikötőkben sztrájkoltak a dokkmunkások, s emiatt a ki- és berakodás jelentős csúszást szenvedett. Az EU és az USA együtt Kína exportjának egyharmadát köti le.

Az idén a külkereskedelem további, 8 százalékot meghaladó mértékű növekedését várják Pekingben, elsősorban az erősebbnek ígérkező második félévnek köszönhetően.

Nem mindenki hisz azonban vakon a kínai vámhivatal statisztikáinak. Liu Li-Gang, az Australia & New Zealand Banking Group hongkongi közgazdásza arra hívja fel a figyelmet, hogy rendkívül volatilisan alakulnak a havi külkereskedelmi statisztikák, amelyek szerinte nincsenek összhangban a kikötők által szolgáltatott kereskedelmi adatokkal. Ez pedig számára gyanús.

Akárhogy is van, a kínai gazdaság ismét erősebb növekedési pályára állt. Az elemzői konszenzus szerint tavaly a negyedik negyedévben a növekedés 7,8 százalékos lehetett, szemben a harmadik negyedév 7,4 százalékával, amelyet a legutóbbi három év legelkeserítőbb adataként tartanak számon Kínában. Az év egészét a Bloomberg által megkérdezett elemzők szerint 7,7 százalékos növekedés jellemezhette, ez a legalacsonyabb ütem ebben az évezredben.

A gyenge év a devizatartalékokon is meglátszik: a csütörtökön közreadott adatok szerint 2003 óta nem nőtt olyan kevéssel a kínai tartalék, mint tavaly. Az év végén a világ legnagyobb devizatartalékát felhalmozó Kína a 3310 milliárd dollárnyi értéket tudhatott központi trezorjaiban. Egy évvel korábban 128 milliárddal volt kisebb a tartalék.

Egy másik, a gazdaság hét negyedéve tartó lassulásának megfordulásához hozzásegítő adatot is közöltek a távol-keletiek: e szerint tavaly a hitelkihelyezések 28 százalékot növekedve elérték az 1,63 ezermilliárd jüant, ami dollárban mérve 262 milliárdot jelent.

Délutáni pihenő