Kína enyhít a játékkonzolok tilalmán
A kategorikus tiltáson már túljárt az idő, az interneten elérhető és a számítógépekre, valamint az okostelefonokra telepített játékokhoz könnyű hozzáférni, azaz a tiltás ifjúságvédelmi hatása rendkívül csekély, mondhatni jelképes.
Egyelőre a szeptemberben nyílt sanghaji szabadkereskedelmi övezet területén gyártandó új készülékekre szól az enyhítés, vagyis az importált konzolokra nem vonatkozik.
Ezzel az a kínai vezetés célja, hogy a nagy gyártók – Sony, Microsoft, Nintendo – ne tudják „lerabolni” a piacot, ne tehessék ezzel tönkre a helyi vállalkozásokat. Peking azt szeretné elérni, hogy a nagy külföldi autógyártók hajdani kínai megtelepedéséhez hasonló folyamat menjen végbe ezen a területen is, azaz vegyesvállalatok alapításával a helyi cégek is profitálhassanak az üzletből.
A PwC felmérése szerint a kínai videojátékok piaca évi tízmilliárd dolláros, csak az Egyesült Államok és Japán előzi meg őket, de ha a fejlődés töretlen marad, 2017-re már feljöhetnek a második helyre. A kínai piac sajátossága még a kalózprogramok kiemelkedően magas száma, ami megfontolásra késztetheti a jogtiszta, de a helyi fizetésekhez képest pokoli sokba kerülő szoftverekkel dolgozó konzolgyártókat.
A felhasználók több mint hetven százaléka havi 660 dollárnál kevesebbet keres, azaz egy hónapi keresetét vinné el, ha megvásárolná a Microsoft új Xbox One-készülékét. A Reuters emellett emlékeztet arra is, hogy megbecsülhetetlen a lakosságnál lévő illegális, „függetlenített” konzolok száma, amelyeken feltört programokkal is tudnak játszani a felhasználók.
Mindez óva kell intse a nagy konzolgyártókat. Mark Natkin, a Marbridge tanácsadó cég pekingi munkatársa a Bloombergnek azt mondta, hogy a külföldi gyártóknak érdemes megvárniuk a fél éven belül kijövő részletes szabályozást, mielőtt komoly beruházási terveket szövögetnének. A Nintendónál „tanulmányozzák a lehetőségeket”, s csak ezután mondhatnak bármit is az esetleges kínai terveikről.
A PlayStationt gyártó japán Sony szóvivője hasonlóképpen nyilatkozott, hozzátéve, a kínai piac már csak a mérete miatt is rendkívül vonzó a számukra. A Microsoft viszont már egy lépéssel előttük jár: a cég a korlátozások enyhítésének tavaly megszellőztetett hírére alapozva 79 millió dolláros alaptőkével vegyesvállalatot hozott létre kínai partnerével, a BesTV New Mediával a játékpiacon való megjelenésre. A közös célt Joanna Li, az amerikaiak pekingi szóvivője úgy fogalmazta meg, hogy a Microsoft innovatív, családi szórakoztató játékokkal szeretné szolgálni az új generációk épülését, fejlődését.
A kínai piac megnyílása a Nintendo részvényeseit villanyozta fel a legjobban, az árfolyam 11 százalékot ugrott a tokiói börzén a hír hivatalos megerősítését követően. A Sony több lábon áll, így árfolyamára fékezett hatást gyakorolnak az ilyen hírek: az árfolyam 1,4 százalékkal emelkedett, igaz, ebben az is közrejátszott, hogy a cég bejelentette: online televíziós műsorszolgáltatást indít az Egyesült Államokban. A Microsoftnál egyelőre a Steve Ballmer helyére lépő új vezérigazgató keresésével vannak elfoglalva, így a részvényárfolyam csak 0,77 százalékkal jutott magasabbra.
