Kilőtt a japán gazdaság
A miniszterelnökségi kabinet 3,5 százalékos éves ütemű gazdasági növekedésről számolt be csütörtökön, ami messze felülmúlja a 2,7 százalékos elemzői konszenzust. A 2012-et záró negyedévhez képest 0,9 százalékos volt a többletteljesítmény. Ami különösen figyelemreméltó, hogy a hagyományosan erős export mellett belső fogyasztás is lendületet vett.
Japán tehát kijött a recesszióból, amely az előző években két hullámban is elérte partjait. Shinzo Abe miniszterelnök az első diadalt ezzel learathatta, az Abenomics néven elhíresült lazító gazdaságpolitika pedig fényes jövővel kecsegteti Japánt. Abe a tavalyi választási kampányban a monetáris lazítás szükségessége mellett tört lándzsát, s a Bank of Japannek kulcsszerepet szánt a gazdaság finanszírozásában.
Az Abenomics lényege, hogy a pénzpumpa beindításával, a kormányzati beruházások élénkítésével életet leheljenek a gazdaságba és véget vessenek a hosszú deflációs esztendőknek. Az infláció beindultával pedig a japánok is belátják, hogy nem csak megtakarítani lehet a pénzt, de el is lehet költeni, ami egy hatalmas belső piaccal rendelkező gazdaság számára doppingszert jelent a tömegesen érkező új megrendelések révén. Az új megrendelések új munkahelyeket teremtenek, az új dolgozók fizetőképes keresletet támasztanak, s így a világ harmadik legnagyobb gazdaságának megnyugtató szintű növekedése biztosítottá válik.
Az Abenomics három fő tételéből kettős már aktivizáltak, így meghirdették a gigantikus kormányzati fejlesztési programokat és frissen érkezett új jegybanki vezetés beindította hosszú lejáratú kötvény- és eszközvásárlási programját, amivel többlet likviditást teremt a piacon, miközben a hazai fizetőeszközt, a jent gyengíti, segítve ezzel az exportra termelő japán cégek versenyképességét. Évi 60-70 ezermilliárd jent szabadítanak így rá a gazdaságra, s ennek következményeként két év alatt megduplázzák a Bank of Japan mérlegfőösszegét.
A piacok válasza előre kódolható volt: november óta a dollár/jen árfolyam harminc százalékkal gyengült, egy dollárért ma már 102 jent adnak. A tokiói tőzsde indexe, a Nikkei a 2008-as válság óta nem volt ilyen magasan, a mutató áttörte a 15 ezer pontos lélektani határt is. A japán vállalatok pedig sorra számolnak be nyereségről, ahogy azt legutóbb a Sony is tette.
Teljes sikerről egyelőre nem lehet beszélni: idő kell ahhoz, hogy a vállalatok hosszú évek gyakorlatával felhagyva bért emeljenek, az ipari termelés és a beruházások volumene sem ugrott még meg, igaz ehhez több időre van szükség.
Az Abenomics harmadik pillére, a szerkezeti reformok bevezetése hozza hosszú távon a legtöbbet a társadalom számára, de ezeknek az átalakításoknak a meglépése okozza egyben a legtöbb nehézséget is. A munkaerőpiaci szabályozás lazítása, rugalmassá tétele, a nők tömeges munkába állítása, a bevándorlás megkönnyítése és a többi intézkedés egyelőre várat magára. Mint mondják, ha lesz növekedés, akkor ezeknek a reformoknak a társadalmi fogadtatása is kedvezőbb lesz.
