Mesterházy: nem lesz revanspolitika
Felvázolta gazdasági kilábalási koncepcióját, egyben a 2014-es választások programjának kulcselemeit az MSZP. Mesterházy Attila pártelnök szerint részletes programot ennyivel a választások előtt nem szokás meghirdetni, de országjáró körútjukon azt tapasztalták, hogy az emberek, vállalkozások alternatívát várnak a legnagyobb ellenzéki párttól.
Az emberek nyolcvan százaléka szerint nem jól mennek a dolgok, ez is meggyorsította a gondolkodási folyamatokat, amelyben az MSZP alapítványai mellett a Friedrich Ebert Alapítvány és a GKI Gazdaságkutató Zrt. szakértőgárdája vett részt. A programalkotást a gazdaságpolitikával kellett kezdeni, mert minden máshoz ez adja meg a keretet – hangsúlyozta Mesterházy.
A következő kormánynak is számos kihívással kell szembesülnie. A 2007-ben elkezdődött válság akár tíz évig is elhúzódhat, társadalmi-politikai átalakulásokat eredményez egész Európában, s ennek nyomán félő, hogy kétsebességes fejlődési útra áll az Európai Unió. Ami biztos, a válságkezelés európai szinten sikeres lesz – fejtegette a pártelnök, aki visszatekintett az Orbán-kormány eddigi munkásságára is. A 2010-es nagy várakozást ugyanakkora csalódás követte, s a 2014-ben leköszönő kormány elrontott intézkedési nyomán sokáig mérgező örökséget fog maga után hagyni.
És nemcsak anyagi válság, hanem demokráciaválság is van Magyarországon – tette hozzá. Elszigetelődtünk az EU-tól, saját régiónktól is leszakadtunk, valóban sereghajtókká lettünk. Az elhibázott gazdaságpolitika folytán perspektíva nélküli országgá váltunk, a vállalkozások túlélő üzemmódra váltottak. A kormánynak egyetlen gazdasági-társadalmi célját sem sikerült teljesítenie, a gazdag még gazdagabb, a szegény még szegényebb lett – hangoztatta Mesterházy. Az államadósság, a költségvetés helyzete számottevően nem javult, hiába vette el a magán-nyugdíjpénztári megtakarításokat a kormány.
A 2014-ben hivatalba lépő új kormány azzal szembesülhet, hogy a GDP a 2006-os, a fogyasztás a 2003-as, a beruházások pedig a 2000-es szinten lesznek majd akkor. Amennyiben az MSZP állhat a kormányrúdhoz, a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre, bizalomra építő, reális és végrehajtható program mentén fogja a társadalmi jólétet és az esélyek kiegyenlítését szolgálni.
Kilábalás öt pontja között első helyen említette Mesterházy a demokrácia, a jogállam és a jogbiztonság ismételt megteremtését. Szükség lesz még hiteles és végrehajtható gazdaságpolitikára, a foglalkoztatás bővítésére, a kkv-szektor megerősítésére és a hitelezés beindítására. Utóbbi pontjához kapcsolódó javaslatuk a bankadó normális európai szintre történő mérséklése, s a szektoriális különadók azonnali megszüntetése. A közteherviselés igazságossá tétele érdekében át kell térni a progresszív jövedelemadózásra.
Három kulcsot vezetnének be: az átlagjövedelemig a 14-16 százalékos, az átlagjövedelem duplájáig 24-26, afelett pedig 29-32 százalékos kulccsal adóznának a jövedelmek. Ez jelentős könnyebbséget jelentene a szerény jövedelműeknek, de a gazdagokat még nem ösztönözné adóelkerülésre. A tőkejövedelmeket is progresszíven adóztatnák, a kis megtakarítók és a milliárdosok egyenlő elbírálása nem tartható. A 10 százalékos társasági adó értékhatárát visszaállítanák 500 millióról 50 millióra.
Az MSZP a családi adókedvezmény teljes összegének igénybevehetősége mellett is síkra száll. Fontos célkitűzés a gazdaság kifehérítése, mert ebből lehet pluszpénzeket szerezni a forrásszűkével jellemzett időszakban. Itt a készpénzes fizetések korlátozása, a számlaadás szigorúbb ellenőrzése, a bürokrácia csökkentése és az átalányadózás széles körben történő elterjesztése játszhat katalizátorszerepet. A beszedett pluszpénzből lehet majd csökkenteni az áfát és a munkát sújtó terheket, de ezekre csak 2015. január elseje után lesz mód.
Kiemelten támogatnák a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, a munkahelyteremtést. A kkv-ket a beszállítói programokon keresztül hoznák helyzetbe, mert azt látják, hogy sokan minőségi kritériumok miatt nem tudnak megfelelni a nemzetközi cégek magas szintű elvárásainak. A közmunkákra 2014 után is szükség lesz, de nem a mai formájában, hanem értékteremtő, produktív projektekbe kell őket bevonni, akár állami beruházásoknál. A munkanélküliségi járandóságokat emelnék, mert itt az EU-átlag alatti szintre süllyedtünk a kormány megszorító intézkedései nyomán. Mesterházy szerint a segélyt nem emelték olyan szintre, hogy az már ne ösztönözze az állástalanokat a munkaerőpiacra történő visszatérésre.
Visszahoznák a társadalmi párbeszéd formáit, az Országos Érdekegyeztetési Tanácsot és a párbeszédet folyamatossá tennék. Magyarországot a választások után felvetetnék az euró előszobáját jelentő ERM-2-es rendszerbe, de ez nem jelenté automatikusan azt, hogy két évre rá bevezetnénk az eurót, csak az alkalmasságunkat bizonyítanánk ezzel.
A monopóliumok, az erőfölénnyel való visszaélés elleni fellépés fontosságát, a kliensrendszer leépítését és a kormányközeli cégek erőfölényes helyzetének megszüntetését ígérte a pártelnök, aki síkra szállt a nyílt, átlátható versenykörülmények megteremtése mellett. A külkapcsolatoknál egy 1000 kilométer sugarú kört kellene húzni Magyarország köré, s erre kellene koncentrálni. Költséghatékonyság és logisztika szempontjából ez a legfontosabb célcsoport a magyar vállalkozások számára. Kína, Törökország és Oroszország is fontos piac marad, de nem annyira, mint azt az orbáni keleti nyitás stratégiája gondolja.
Mesterházy Attila szerint a vitára bocsátott programanyag tovább érlelődik a következő időszakban. Azt viszont leszögezte, hogy revanspolitikát nem fog folytatni az MSZP, mert ennek egyszer véget kell vetni, s előre kell tekinteni. Ez az ország érdeke – hangsúlyozta.
