Még három éven át tartósan magas munkanélküliséggel számol az amerikai szövetségi tartalékbank; a Fed egyes vezetői szerint pedig öt-hat évig is eltarthat, míg a gazdaság tartósan növekedési pályára kerül. Októberi előrejelzéséhez képest a Fed mostani prognózisa jóval borúsabb kilátásokat vetít előre: az akár 1,1 százalékos növekedés helyett 0,5-1,3 százalékos visszaesést valószínűsít. A tartalékbank nyílt piaci bizottsága januári ülésének most is beidézett jegyzőkönyve szerint mindez a pénzügyi válság további fokozódásásával, ennek a hitelpiacra gyakorolt hatásával, a fogyasztói és az üzleti bizalom megfogyatkozásával magyarázható a többi közt. Ugyanakkor az év második felében részleges kilábalásra lehet számítani - részben a gazdasági élénkítőcsomagnak, részben pedig a Fed a hitelpiac mozgásba lendítését célzó erőfeszítéseinek jóvoltából.

A jelenlegi 7,6 százalékos munkanélküliségi ráta a 16 Fed-vezető szerint az év végére mindezzel együtt 8,5-8,8 százalékra szökik fel, egyikük pedig 9,2 százalékot prognosztizál. Az inflációt hosszú távon 1,5-2 százalékra, a maginflációt a 2009-2011 közötti időszakra a 0-1,8 százalék közötti sávba teszik. Mint bejelentették: januárban 1,8 százalékkal, a vártnál nagyobb mértékben esett vissza az ipari termelés Amerikában.

Ben Bernanke, a Fed elnöke "agresszív cselekvésre" szólított fel, amellyel szerinte meg lehet fékezni a visszaesést, és még az idén javulás következhet be. A tartalékbank, miután a 0-25 bázispontra vitt alapkamattal eszköztára jó részét kimerítette, a kvantitatív könnyítéssel, a pénzállomány növelésével operál. Különösen, hogy az inflációs nyomás jelentősen csökkent, sokan inkább deflációtól, a lefelé tartó árspiráltól tartanak.

Egyesek viszont támadják a Fed nem kifejezetten átlátható akcióit a fogyasztási és vállalkozói hitelek beindítására, de Bernanke az Országos Sajtóklub ebédjén azt mondta: "a különleges idők különleges lépéseket igényelnek." Nagy feltűnést keltett, amikor a bankok államosítására vonatkozó kérdésre csak azt tartotta fontosnak kiemelni: amint lehet, kerüljenek majd vissza újra magánkézbe. Miközben a legújabb pénzügyi mentőcsomag végösszege a kétezermilliárd dollárt is elérheti majd, az USA-ban egyre többet emlegetik a 90-es évek elejének svéd példáját, amelynek során két bankot államosítottak. Barack Obama elnök a hétvégén azt mondta, "komoly érv" szól egy ilyen lépés mellett. Alan Greenspan, a Fed előző elnöke pedig a londoni Financial Times hasábjain úgy vélte: szükséges lehet egyes pénzintézetek ideiglenes államosítása.

780 millió dolláros, négy évre lebontott jóvátételben egyezett ki Svájc legnagyobb bankja, az UBS az amerikai kormánnyal, amely amiatt indított ellene eljárást, hogy mintegy 17 ezer adóelkerülő amerikainak nyújtott segédkezet. - Nyilvánvaló, hogy intézményünk hibákat követett el, és ellenőrző rendszerünk nem volt megfelelő - mondta Marcel Rohner, az UBS vezérigazgatója. Raoul Weillel, a menedzsment egy tagjával szemben novemberben vádat is emeltek Amerikában, kiadatása azonban nem megoldott. A megállapodás értelmében az USA igazságügyminisztérium másfél éven belül ejti a vádat, ha a bank együttműködik. Mint közölték, az UBS kiadja "egyes ügyfeleinek" adatait Washingtonnak - a Bloomberg szerint egyelőre 250 főét. A banktitok a svájci pénzügyi rendszer egyik alapja; Peter Kurer, a bank elnöke azt közölte, a számlákat az eddigiekhez hasonlóan továbbra is bizalmasan kezelik, és csak a valótlan adónyilatkozatot tett ügyfelek adatait adják ki. Mint a The Washington Post megírta, az UBS az utóbbi időben már előre menekült, és megkezdte amerikaiak számláinak lezárását. A svájci bankhoz fordult adóelkerülők teljes betétállományát 20 milliárd dollárra, az UBS hasznát évi 200 millió dollárra teszik. Elemzők magasabb, az 1 milliárd dollárt is elérő jóvátételre számítottak; Washingtonban a pénzügyi válsággal magyarázzák, hogy a tárca nem igyekezett felsrófolni az árat.