A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) mindenesetre a vízjárás helyett látszólag a kikötőkre koncentrál. Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára legalábbis egyetlen nekifutással mindjárt két folyami kikötő fejlesztését is bejelentette. Ami talán kicsit sovány program, ha komolyan vesszük, hogy közlése szerint a "kikötői infrastrukturális beruházások összességében és hosszú távon az ország iparfejlesztési politikáját szolgálják. További ipari és logisztikai beruházók megjelenését segítik elő, kedvezően hatnak a foglalkoztatottságra, a betelepülő cégek tevékenysége jelentősen növeli a hazai adóbevételeket. Az olcsó vízi szállítás fokozza a Magyarországon előállított termékek versenyképességét, megkönnyíti világpiacra jutásukat".

Bárhogy is legyen azonban, elégedetlenségre a hajósoknak semmi okuk, hiszen négy év kormányzás után az NFM lépéseket tesz a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő helyzetének javítására. A minisztérium közleménye szerint a VI. Bajai Gabona Partnerség találkozón Fónagy János arról beszélt: az unió lezárult költségvetési ciklusában megmaradt, közlekedésfejlesztésre fordítható forrásaiból 2015 végéig a bajai kikötő leromlott állapotú infrastruktúrája újulhat meg. Így a létesítmény a jövőben is élen járhat a környezetbarát szállítási módok üzemeltetésében és térnyerésében.

A szakaszos felújításra potom 3,6 milliárd forintot költenek, ami a többi között elég lesz a kikötő úthálózatának helyreállításához, partfalának megerősítéséhez. De megépülhet egy 120 tonnás nehézberakó, és átalakítják, illetve bővítik a vasúti vágányhálózatot is. Mert hát, a létesítmény korszerűsített infrastruktúrája, "hosszú távon biztosíthatja a kikötő meglévő forgalmát, elősegítheti a környezetbarát szállítás és forgalomátterelés növekedését".

Mindezzel a jó híreknek még nincs vége. A fejlesztések a Csepeli Szabadkikötőben folytatódnak. Az intermodális és kapacitásbővítő beruházásokra itt 3,2 milliárd forintot költenek. A konkrét terv, a közlekedési infrastruktúra megújítása és bővítése, amivel "40 hektárnyi új terület válik elérhetővé, hasznosíthatóvá". És ennek meg is lesz az eredménye – az "állami tulajdonú kikötő szolgáltatási színvonala jelentős mértékben emelkedik, ami további termelő és logisztikai cégek betelepülését eredményezi. A beruházások nyomán 2020-ig legalább 400 új munkahely jön majd létre a kikötőben. A tervek szerint megépülő észak-déli belső összekötő út tehermentesíti a Csepelre vezető Weiss Manfréd utat a nehézgépjárművek forgalma alól".

De a hajósok tudják azt is, hogy a szakminisztérium már eddig is sokat tett a kikötőkért. Ám arra az esetre, ha netán elfelejtették, Fónagy János az NFM közleménye szerint emlékeztetett, hogy "a hazai kikötőfejlesztés egyik előremutató eredményeként május közepén írtak alá földhasználati szerződést a Győr-Gönyű Országos Közforgalmú Kikötőben található egyes parcellákra. A Wuppermann Hungary Kft. mintegy 8 hektáros területen világszínvonalú galvanizáló üzemet hoz létre 31 milliárd forintos beruházással, és évente 200-500 ezer tonna áru szállításával számol. A kikötőhöz kapcsolódó infrastruktúrát 2015 végéig nettó 7,6 milliárd forint állami forrásból fejlesztik: függőleges partfalakat alakítanak ki, megteremtik a közvetlen vasúti rakodás feltételeit, kiépítik a kapcsolódó közutakat".

Ezzel együtt, a jövő még csak most kezdődik. Az NFM írásba adta azt is, hogy a jóváhagyásra váró Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) a tervek szerint a dunai hajóút kijelölésének komplex fejlesztését, az elektronikus hajózási térképek megújítását és a hajók főgép-cseréjét támogatja majd. A közlekedésfejlesztési forrásokon túl a logisztikai központok fejlesztését segítik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) elérhető összegek is.