A pénzügyminiszterek tanácsa az előbb hozta meg azt a döntést, amelyre Magyarország már oly régóta vár - ezekkel a szavakkal jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, hogy hazánk kilenc év után mentesül a túlzott-deficit eljárás alól. Szavai szerint a testület ellenszavazat nélkül döntött - vagyis fogadta el az Európai Bizottság határozati javaslatát. 

A döntésről szóló közlemény emlékeztet arra, hogy Magyarország ellen 2004 óta folyik az eljárás, régebben, mint bármely más tagállam esetében - majd leírja az eljárás történetét. Végül pedig megállapítja, hogy a májusi zárolásokkal a GDP 3 százaléka alá szorítható a deficit, így Magyarország végül teljesíti az előírást. 

Magyarország mellett - a bizottsági javaslatnak megfelelően -  Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia kerül le a szégyenpadról. A döntés szerint Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Spanyolország és Szlovénia is időt kapott, hogy leszorítsa a deficitjét, Belgiumot figyelmeztették, hogy elmaradásban van a lefaragási tempót tekintve. A tavaly kikerült Málta pedig most visszaült a rosszak közé. 

Orbán Viktor szerint a döntéssel az uniós pénzügyminiszterek azt ismerték el, hogy jó irányba tart a magyar gazdaság. A kormányfő Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) főtitkárával,  Bernadette Ségollal közösen tartott tájékoztatón azt mondta: Magyarország megnyerte ezt a csatát, megszüntette az esetleges forráselvonás veszélyét. "Visszaszereztük az önbecsülésünket, és megkaptuk az elismerést, bátorítást Magyarországon kívülről is, hogy folytassuk a gazdaságpolitikánkat" - közölte.

Kiemelte, hogy a magyar kormány úgy tette rendbe a pénzügyeket, hogy eközben az idén nőnek a reálbérek Magyarországon. Ez a gazdaság teljesítményén túl azért lehetséges - folytatta -, mert a kabinet tavaly megállapodott a szakszervezetekkel a minimálbér megállapításáról, és arról, hogy ezt hogyan vezessék át a többi fizetésre. A reálbér-emelkedéshez persze kellett a rezsicsökkentés is, ez tehát kulcseleme a magyar gazdaságpolitikának, amelyet folytatni fognak a jövőben is - tette hozzá.

Arra a kérdésre, van-e még szükség kiigazításokra, hogy Magyarország ne jusson Málta sorsára - amely ellen újra deficiteljárás indult -, Orbán Viktor azt válaszolta: "mostani tudásunk szerint nincs, tekintettel arra, hogy az utolsó építőkockát is elhelyeztük a magyar gazdaság új építményében".

Varga erről Brüsszelben azt mondta, Magyarország nem csupán elérte ezt az eredményt, hanem igyekszik meg is védeni - igaz, némileg más módszerekkel, mint azt az Európai Bizottság kívánatosnak tartaná. 

A bizottság ajánlásai ugyanis egyáltalán nem kedvezőek a kabinet számára, többek közt a gazdasági működést torzító különadók megszűntetését, a korrupció csökkentését, befektető-barát környezet megteremtését és az energiaárak szabályozásának feloldását javasolják. "Magyarország vitatja a bizottsági előterjesztést. Több olyan pont is van, energiaadóra, adózásra vonatkozóan, vagy különösen az igazságszolgáltatásra vonatkozóan, amellyel nem értünk egyet" - mondta ezzel kapcsolatban Varga . Hangsúlyozta: Budapest fenntartja a jogot a szektoriális adók és az energiaáraknak a meghatározására, és egyúttal visszautasítja a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatban tett bizottsági bíráló megállapításokat.

A magyar kifogásokat a június végi EU-csúcson egyoldalú magyar külön nyilatkozatban kívánják összefoglalni, és a magyar fél - közölte Varga Mihály - szükség esetén vétójogával is kész lesz élni, ha nem sikerül közösen elfogadható szöveget kidolgozni. Megjegyezte, az egyik eddigi vitaterületen, nevezetesen a foglalkoztatás bővítése kérdésében már született ilyen, közösen elfogadható formula: mind Brüsszel, mind Budapest fontosnak tartja, hogy a közmunkaprogram mellett más foglalkoztatási prioritások is előtérbe kerüljenek, mint például a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése.

A kormányhoz közel álló Nézőpont Intézet Gazdaságkutató Műhelye gyorselemzést adott ki, amely szerint meglehetősen nehéz számszerűsíteni a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás megszüntetésének gazdaság következményeit. Szerintük a befektetők számára önmagában nem a legfontosabb tényező a túlzottdeficit-eljárás sorsa, azonban a költségvetési hiány rendezettségére nézve mindenképpen pozitív jelzés.

A hír valóban nem keltett meglepetést: a forint árfolyama, a tőzsde meg se rezdült a hírre reagálva.