A Bankszövetség is csak a sajtóból értesült arról, hogy a kormány a pénzügyi tranzakciók megadóztatását fontolgatja – értesült meg nem erősített forrásból a Népszabadság. Forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy az ilyen jellegű adóról pár hete fogalmazta meg állásfoglalását az Európai Bankföderáció, amit eljuttattak az Európai Bizottságnak: ebben a 900 pénzintézetet tömörítő szervezet ellenzi a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését, mert az szerintük nem segíti az Európai Unió pénzügyi stabilitás helyreállítását.

Arra is figyelmeztetett a Bankföderáció, hogy az adó olyan pótlólagos terhet jelentene a bankok számára, amit kénytelenek lennének továbbhárítani. Az állásfoglalás rámutat, hogy a bankszektor jelentősen túladóztatott ahhoz képest, amekkora hozzáadott értéket tud előállítani a gazdaságban. A 2010-es adatokra hivatkoznak, amelyek szerint miközben az európai GDP 6,5 százalékát adta a bankszektor, az uniós adóbevételek 17 százalékát fizették a pénzintézetek.

Az a veszély is fenyeget a Bankföderáció szerint, hogy a globalizált tőkepiacon a pénzügyi tranzakciók könnyen meg tudják kerülni Európát. Utalnak továbbá egy nemrég készült uniós hatsávizsgálat eredményére is, mely szerint a GDP-re azonnali negatív hatást váltana ki a pénzügyi tranzakciós adó bevezetése, mert a pénzügyi szolgáltatások drágulása fékezheti a bővülést. Az adóval szembeni érveik közt szerepel továbbá, hogy az uniós tagállamok mindössze harmada támogatja az adót.

Az adószakértő is azt látja problémásnak, hogy az adó miatt drágulhatnak a banki szolgáltatások. – Azt ma még nem tudni, bevezetik-e az adót és ha igen, mire vetik ki, de ha nem csak az értékpapír ügyletek, hanem minden számlaművelet adózni fog, akkor nagyobb lehet ugyan az adóbevétel, de emelkedni fognak a banki díjak is – mondta a Népszabadságnak Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő. Szerinte épp azon kellene ügyködni, hogy minél kisebb legyen a készpénzes műveletek aránya, mert a bankokon keresztül folyó pénzmozgás alkalmasabb a szürkegazdaság  kiszűrésére, háttérbe szorítására.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint ha be is vezetik a pénzügyi tarnzakciós adót – az adóval Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter foglalkozott a minap egy hetilapnak írt cikkében – annak a lehető legrövidebb időre kell szólnia, hogy Magyarországot ne kerüljék el a pénzügyi műveletek, például az értékpapírpiacon.

Egyelőre az sem világos, hogy ha lesz ilyen adó, az forgalmi adónak minősül-e. Ha igen, abban az esetben a bevezetéséhez szükség lesz az Európai Unió hozzájárulására. Az uniós irányelv szerint ugyanis a pénzügyi műveletek áfamentesek. Az is kérdés, hogy egy új adó miképpen illeszkedne a kormányzati propagandába, amely szerint a lakosság terhei tovább nem nőhetnek. Ehhez vagy úgy kell szabályozni a tranzakciós adót, hogy azt ne terhelhessék tovább a pénzintézetek (ahogy az ágazati különadónál is ez a kormányzati elvárás), vagy a lakossági tranzakciókat tehermentesíteni kell.

Szabályozhatják például úgy is az adót, hogy csak az áfaalanyok pénzügyi műveletei után kelljen megfizetni, s akkor a cégek tranzakciói után számolják fel az adót. Ám ebben az esetben is maradnak nyitott kérdések: az 5 millió forint éves árbevétel alattiak például alanyi áfamentességet választhatnak.