Kigolyózták a Fortis kisrészvényeseit

Botrányos jelenetekkel tarkított közgyűlést tartott a Fortis. Belgium nemrég még legnagyobb pénzintézetét gyakorlatilag tönkretette a hitelválság, állami tőkeinjekcióval sikerült a felszínen tartani és most a részvényeseknek a vállalatóriás feldarabolására és a banki részleg eladásáról kellett szavazniuk. Végül megtették, s ezzel a BNP Paribas célba ért.

A kisrészvényesek hónapok óta hevesen ellenzik a Fortis belgiumi és luxemburgi banki részlegének eladását a BNP Paribasnak, attól tartanak, hogy fillérekkel szúrják ki a szemüket a franciák. Az alaphangot Mischael Modrikamen, a 2300 kisrészvényes érdekeit kőkeményen védő ügyvéd adta meg, aki mindeddig az első számú „kerékkötője" volt a cég feldarabolásának.

Decemberben a kijárta a bíróságon, hogy a feldaraboláshoz be kelljen szerezni a közgyűlés, a részvényesek hozzájárulását. Az eredeti tervezetet pedig február 11-én visszadobták a részvényesek, módosítást - magyarán emelt ajánlatot kértek a vevőtől.  Március elején a BNP Paribas 2,9 milliárd eurót ajánlott a Fortis bankjaiért, s ezzel 75 százalékos többséghez jutott volna a pénzintézetben. Ráadásul 1,38 milliárd fejében a Fortis belgiumi biztosítójában 25 százalékos részvénycsomagot szerzett volna.

Modrikamen a keddi, Gentben tartott közgyűlésen meg akarta szavaztatni a részvényeseket arról, hogy a Paribas-hű 170 ezer millió részvénnyel ne lehessen voksolni. A franciák „csatlósainak" kezén lévő részvényekkel ugyanis a mérleg nyelvét a cég feldarabolásának irányába tudták volna átbillenteni. Ezeket a részvényeket egyébként az árfolyam tavaly őszi összeroppanása után fillérekért vásárolták fel feltehetően a franciák, egy Kajmán szigeteken bejegyzett befektetési társaság révén.

„Ha komolyan veszik a részvényesek érdekeit, akkor megszavaztatják ezt a javaslatot" - mondta az ügyvéd, ovációt kiváltva a feltüzelt kisrészvényesektől. Csakhogy egy friss bírósági döntés értelmében a szavazati jog ilyetén korlátozása nem lett volna jogszerű, úgyhogy el is bukott a kezdeményezés.  A bírósági elutasításra hivatkozó Jozef De Mey elnökre ekkor zúdult a népharag, méghozzá használt lábbelik képében. A kisrészvényesek őt tették felelőssé a Fortis vagyonának elkótyavetyéléséért, elfoglalták a pulpitust, követelve a három tagú igazgatóság tagjainak azonnal menesztését. Az incidens miatt félórára fel is kellett függeszteni a közgyűlést - írja a Bloomberg.

A részvény kereskedését egyébként fel is függesztették a mai napra, tartva a szavazást kimenetelét körüllengő bizonytalanságtól, ami meredek árfolyamingadozásokban mutatkozhatott volna meg. Az októberben gyakorlatilag államosított Fortis árfolyama az utóbbi 12 hónapban 90 százalékot veszített értékéből, igaz a kurzus az év eleje óta 92 százalékot emelkedett, a Dow Jones Stoxx 600 Banks Index legjobban teljesítő hitelintézetté előléptetve ezzel a belga bankot. A tét a BNP Paribas számára sem kicsi: egyrészt piacot szerezhet magának, viszonylag olcsón, és a felvásárlással az euróövezet -betétállományt tekintve - legnagyobb bankjává hizlalná föl magát.

Mindez már történelem, hiszen a többször félbeszakított közgyűlésen végül a jelenlévők 73 százaléka igennel szavazott a Fortis Holding legértékesebb és legéletképesebb részlegének eladásáról. Ezt Modrikamen és a kisrészvényesek már nem várták meg, kivonultak a teremből és a belga társasági joggal való visszaélésre hivatkozva máris újabb bírósági beadványt készítenek elő. És készülhetnek a szerdai, a hollandiai Utrechtben tartandó újabb Fortis közgyűlésre, ahol ismét szavazásra teszik fel a Fortis „megcsonkítását". A keddi szavazási eredmény ismeretében ennek a kimenetele már nem lehet kérdéses.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.