A mostani adat gyorsbecslés, a részleteket júniusban közlik, így a végleges szám eltérhet a 0,7 százaléktól. A nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág teljesítménye növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett – jegyzi meg előzetesen a KSH.

2011-et még 1,7 százalékos növekedés jellemezte, a záró negyedévben a GDP az agrárium kitűnő teljesítményének köszönhetően – a 0,8 százalékos elemzői várakozásokat felülmúlva – 1,4 százalékkal nőtt. Az Európai Bizottság múlt héten ismertetett tavaszi előrejelzése szerint a magyar gazdaság az idén 0,3 százalékkal esik vissza, míg jövőre 1 százalékkal bővülhet.

Mindkét adat messze elmarad a kormány pozitív világképétől, amelynek homlokterében egy idei 0,1 és egy 2013-as 1,5 százalékos növekedés áll, mint ahogy azt az április végén kiadott konvergenciaprogramban meghirdették. A konvergenciaprogramot magába foglaló Széll Kálmán Terv 2.0 viszont olyan megszorításokat, adóemeléseket tartalmaz, amelyek mind a fogyasztást, mind a hitelezést, s ezen keresztül a beruházásokat, a növekedést is visszavetik.

Ennek a hatását kevesen árazták még be, a Raiffeisen Banknál ezt megtették, 0,3-0,4 százalékpontos korrekciót tartanak ezért szükségesnek a 2013-as GDP-becslésben, miáltal a növekedési tempó szerintük az EU által előrevetített 1 százalékosra szelídülhet a korábban általuk valószínűsített 1,5 százalékról.

Török Zoltán vezető elemző lapunknak 0,8 százalékosra becsülte az első negyedéves visszaesést. Szerinte amire jó előre lehetett számítani, az bekövetkezett. Az ipari termelés adataiban és a külkereskedelmi mérleg alakulásában történt romlás meg is mutatkozik a számokban, az építőipar gyászos teljesítményéről már nem is beszélve.

2009 harmadik negyedéve óta egyébként először mértek a statisztikusok visszaesést az egymást követő negyedévek teljesítményében, ezúttal 2012 első három hónapjában 1,3 százalékkal volt kisebb a GDP, mint 2011 záró negyedévében. Két egymást követő negyedévben mérnek negatív adatot, az a recesszió csalhatatlan jele.

Az MTI által idézett londoni elemzők viszont alaposan mellétrafáltak, a negyedéves csökkenést mindössze 0,3 százalékosra méretezték, legalábbis a Goldman Sachsnál. A Capital Economics londoni közgazdászai már mértéktartóbbak voltak, náluk 0,8 százalékos negyedéves teljesítményromlás volt, míg az egész évre 1,5 százalékos recessziót vetítenek előre, miután úgy vélik, az agrárium messze alulmúlja tavalyi teljesítményét. Általánosságban Londonban úgy vélik, a magyar gazdaság az idei év egészét recesszióban töltheti, elsősorban azért, mert a fő exportpiac, az euróövezet is várhatóan recesszióban lesz az idén.

A KSH munkatársa, Anvar Klára arra hívta fel a figyelmünket, hogy a 2011-es bázis kiugróan magas volt, s ezt mindenképpen tekintetbe kell venni az adat értékelésekor. A szakember a publikus adatok közül azt emelte ki, hogy az ipar negyedéves teljesítménye éves összevetésben stagnált, míg a kiskereskedelemben, a szállodaiparban és a vendéglátásban némi javulás volt tapasztalható. A részletes adatokat június 9-én közli a hivatal.

A KSH ugyancsak ma közölte az ipari termelés részletes adatait, eszerint márciusban 1,6 százalékos volt az ágazatban mért visszaesés az egy évvel korábbihoz képest, míg a teljes első negyedévben stagnálás volt megfigyelhető a magyar gazdaság húzóágazatának tartott szektorban. Ez nem jó jel a jövőre nézve, még akkor sem, ha a most üzembe helyezett kecskeméti Mercedes gyár termelése év közben már jelentős lökést ad majd a kibocsátást leíró adatnak.

Az agrárium a mai állás szerint nem tudja megismételni tavalyi, kiemelkedően jó évét, ezért az ágazatot sújtó aszály és a gyümölcsösöket megtizedelő húsvéti fagykár okolható. Igaz, a tavalyi teljesítmény voltaképpen egy normális évhez volt méltó, csakhogy a megelőző, 2010-es esztendő az árvizekkel olyan alacsonyra állította a mércét, amit könnyű volt látványosan átugrani.

Az építőipart már nem lehet több negatív jelzővel illetni, olyan mélyre zuhant, ahonnan a remények szerint már nem süllyed tovább.

A magyar gazdaság számára jó hír, hogy fő exportpiacunkon, Németországban a 0,1 százalékos elemzői várakozások ötszörösével, 0,5 százalékkal nőtt az első negyedéves GDP a 2012-es záró negyedévhez képest. A Destatis német statisztikai hivatal adatai szerint 2011 végén még 0,2 százalékos volt a visszaesés a megelőző három hónaphoz képest.

Ide kapcsolódik, hogy a magyar ipar megrendelései kedvezően alakulnak, azaz a második félévtől kedvezőbb lehet a szektor teljesítménye és exportja. A feldolgozóiparban márciusban az újonnan leadott rendelések volumene 17,1 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőttit, míg a frissen leadott exportrendelésekben 21,2 százalékos többletet mutatott ki a KSH, nyilvánvalóan az autóipari beruházások belépésével kapcsolatosan. A teljes ipari megrendelésállományban a tavaly márciusihoz képest 24,4 százalékos pluszt mértek.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a negyedéves GDP-ben mutatkozó negatív meglepetést elsősorban a februárban hatalmasat zuhanó építőipar okozta, mivel a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye (feltehetően a szélessávú mobilhálózatok fejlesztésének köszönhetően) növekedett.

A szakértő a második negyedévben a Mercedes-gyár indulásának köszönhetően továbbra is növekedést vár negyedéves összehasonlításban, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság elkerülheti a technikai recessziót. Ez azonban feltehetően kevés lesz ahhoz, hogy az éves alapú GDP-növekedést a pozitív tartományba billentse át, emiatt a Takarékbank is lefelé korrigálja az éves GDP-változást, méghozzá a 0,5 százalékos növekedés helyett már 0-0,5 százalék közötti visszaesést várnak.

A fogyasztás feltehetően újra visszaesett, míg a beruházások visszaesése folytatódhatott, a nettó export növekedési hozzájárulása pedig jelentősen szűkülhetett. Némi reményt adhat, hogy márciusban megugrottak az ipar külföldi új rendelései és rendelésállománya, amit részben a Mercedes-üzem indulása okozhatott – véli Suppan Gergely.

A német konjunktúra eközben igen vegyes képet mutat: miközben a beszerzési menedzserindexek nagyot estek az utóbbi hónapban, a szélesebb merítésű Ifo index és a ZEW index a német gazdaság további növekedését vetítik előre.

A német GDP az első negyedévben bőven meghaladva a várakozásokat, 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, valamint 1,7 százalékkal az egy évvel ezelőttihez képest. Igen vegyes képet mutatnak a régiós országok. Szlovákia GDP-je messze meghaladva a várakozásokat 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, és 3,1 százalékkal a tavalyihoz képest.

Ezzel szemben Csehország gazdasága, messze alulmúlva a 0,1 százalékos előrejelzést, már a harmadik negyedéve mutat visszaesést. A román gazdaság szintén gyengébben teljesített, 0,1 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest, míg éves alapon 0,3 százalékkal nőtt, így a román gazdaság technikai recesszióba süllyedt a tavalyi utolsó negyedéves visszaesést követően.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője gyorsértékelésében nem nevezte túl meglepőnek a most kiadott GDP-adatot. Az előzetesen közölt számok kétségtelenül rosszak - közölte lapunkkal -, de sok figyelmet egyelőre nem érdemelnek, tekintettel a várható évközi revíziókra. Mindazonáltal a helyzetet valóban a sötét jelzővel lehet illetni – tette hozzá.

A KSH pár mondatos megjegyzéseiből Kondrát arra következtet, hogy a mezőgazdaság fejlődése megállt, mi több vissza is eshetett. Az infokommunikáció és távközlés soron megemlített pozitív KSH véleménnyel kapcsolatban kérdésünkre elmondta, hogy ebben nincs semmi meglepő, ugyanis a két szektor együttesen jelentős húzóerőt képvisel, a tavalyi második félévben például éves összevetésben 3 százalékos növekedésre volt képes.

A telekomadó kivetésével sem sokat változik a helyzet, a kivezetésre váró válságadót itt új néven egy másik követi, némileg kevesebb bevételt jelentve a költségvetésnek. Az ágazat fejlődését, ami az idén 2 százalékos lehet, ez önmagában nem veti vissza – vélekedett Kondrát Zsolt, aki egy újabb uniós eljárást sem zár ki a ügyben, tekintettel arra, hogy a telekomszektorra kivetett válságadó ügye bírósági szakba ért, s feltehetően ez vár majd a telekomadóra is, hiszen az a jogszabályokkal ellentétesen nem a távközlés fejlődését, hanem a költségvetési lyukak betömködését szolgálja.

Izgalmasabb téma, hogy a gazdaság szempontjából kiemelten fontos pénzügyi műveletek soron - amely a hitelezési tevékenységet is magába foglalja – kimutatható-e bármilyen változás a tavalyi évet jellemző 6-7 százalékos visszaesés után. Erről viszont nincsenek részletek.

A szakember a GDP felhasználási oldalán a belső kereslet további hanyatlását jelölte meg, mint jelentős visszahúzó tényezőt, amit már a nettó export sem tudott kompenzálni. A második negyedévre az MKB-nál még visszaesést várnak a GDP-ben - igaz kisebb méretűt -, ám a harmadik negyedévtől jöhet a kilábalás az euróövezetben, ami a magyar gazdaságot is magával húzhatja.

Az erős német GDP-adat erre utal, jóllehet az előretekintő nyugati beszerzésimenedzser-indexek a recessziós félelmeket, a növekedési kockázatot vélik felerősíteni, hosszabb és mélyebb gazdasági visszaesést feltételezve. Az elemző érdeklődésünkre elmondta, hogy magyar szempontból sok függ a német GDP mutató összetételéből. Ha fogyasztás és az export generálta a növekedést, miközben az import visszaesett, az kevésbé jó hír a számunkra.

Kondrát úgy látja, a negatív felhangok ellenére mind az euróövezet, mint a magyar gazdaság a második félévtől „jó útra tér”, ami szerény pozitív növekedési adatokban mutatkozik majd meg. Az év egészére azonban 0,1 százalékos visszaesést valószínűsít, míg 2013-as prognózisát a korábbi 1,4-1,5 százalékos növekedésről 0,9 százalékra vitte le.

Ami a korábban kilátásba helyezett, majd jegelt devizakötvény-kibocsátási terveket illeti, Kondrát Zsolt úgy vélte, az kudarcra van ítélve, amennyiben nem érkeznek újabb pozitív hírek egyfelől az ellenünk folyó uniós túlzottdeficit-eljárás lezárásával, másfelől az EU/IMF hiteltárgyalások konkrét megkezdésével kapcsolatban. Jó hírek hiányában életveszélyes lenne kimenni a piacokra, különösen a jelenlegi nemzetközi helyzetben – tette hozzá Kondrát Zsolt.

Ehhez a görög helyzet rendezése, az első tárgyalási forduló kitűzése szükséges, valamint az, hogy az uniós pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) június 22.-kei ülésén pozitív döntést hozzon konvergenciaprogramba foglaltak végrehajthatóságáról, a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alatt tartásáról.

A KSH bejelentését követően a forint erősödött: a svájci frankhoz képest 30, az euróhoz pedig 40 filléres volt a "nyeremény", ám azt egyelőre nem lehet eldönteni, hogy ebben mi volt a fő motiváló tényező, a feléledő görög remények vagy a konjunktúrát jelző német gazdasági adatok. A magyar GDP-adat semmiképp sem vehető a forintacélozó adalékok közé.