Kifogyott a szusz a magyar gazdaságból
Az idén még összejöhet a várt növekedés, azonban jövőre már kevésbé valószínű, hogy bejönnek a kormány tervei.
Novemberre elfogyott a magyar gazdaság növekedésének a gyorsulása a Gyorsulási Irányadó (GYIA) mérőszám alapján - írja a Világgazdaság csütörtöki számában.
A most mért gyenge adattal kétéves folyamat tört meg, mivel utoljára 2012 novemberében fordult elő, hogy visszaesett a GYIA.
A lap szerint ezzel véget is érhet a magyar növekedési csoda: eddig három százalék felett alakult a növekedés mindhárom negyedévben, ám úgy néz ki, hogy az év utolsó harmadában már nem lehet tartani ezt az ütemet.
Ez a folyamat az éves indexben is megjelenik: tavaly novemberhez csak képest 2,7 százalékkal nőtt a GyIA.
A lap prognózisa szerint az utolsó negyedévben lelassul a növekedés, de nincs veszélyben a kormány 3,2 százalékos idei évre vonatkozó GDP-bővülési várakozása.
A következő időszakban a bázishatás is lassítja a növekedést: tavaly év elején stagnált a piac, így tudott év közben 3,5–4 százalék között nőni a GDP. 2013 végére azonban felgyorsult a gazdaság, így emiatt az idei növekedési mutató is gyengébb lesz.
Várhatóan a reálkeresetek növekedése lelassul, a rezsikassza kimerülésével, az uniós források korlátozott elérhetősége, a szerkezeti reformok elmaradása és az uniós környezet kiszámíthatatlansága miatt arra lehet számítani, hogy nem biztos a kormány által kitűzött 2,5 százalékos GDP-növekedés.
A most mért gyenge adattal kétéves folyamat tört meg, mivel utoljára 2012 novemberében fordult elő, hogy visszaesett a GYIA.
A lap szerint ezzel véget is érhet a magyar növekedési csoda: eddig három százalék felett alakult a növekedés mindhárom negyedévben, ám úgy néz ki, hogy az év utolsó harmadában már nem lehet tartani ezt az ütemet.
Ez a folyamat az éves indexben is megjelenik: tavaly novemberhez csak képest 2,7 százalékkal nőtt a GyIA.
A lap prognózisa szerint az utolsó negyedévben lelassul a növekedés, de nincs veszélyben a kormány 3,2 százalékos idei évre vonatkozó GDP-bővülési várakozása.
A következő időszakban a bázishatás is lassítja a növekedést: tavaly év elején stagnált a piac, így tudott év közben 3,5–4 százalék között nőni a GDP. 2013 végére azonban felgyorsult a gazdaság, így emiatt az idei növekedési mutató is gyengébb lesz.
Várhatóan a reálkeresetek növekedése lelassul, a rezsikassza kimerülésével, az uniós források korlátozott elérhetősége, a szerkezeti reformok elmaradása és az uniós környezet kiszámíthatatlansága miatt arra lehet számítani, hogy nem biztos a kormány által kitűzött 2,5 százalékos GDP-növekedés.
