A Budapestről indulók jogilag harmadik országból érkezett utasoknak tekinthetők - mondta a kormányszóvivői tájékoztatón Márton Attila, légiközlekedésért felelős miniszteri biztos, amikor hivatalosan is megerősítette lapunk múlt szerdai információját, miszerint a repülőtér elbukott egy esedékes EU-s biztonsági auditon.

A repülőtér esetében életbe lépett a nemzetközi szabályozás 15. cikkelye, vagyis az ismét nem „clear" besorolású, azaz elvileg minden olyan Ferihegyről induló utast, aki a schengeni zónán belül átszáll egy másik gépre, újra alá kell vetni a személyi és az utasbiztonsági ellenőrzésnek. Ez növeli az átszállási időt és kényelmetlenséget is okoz az utasnak. Elviekben. A gyakorlatban ugyanis minden egyes repülőtér saját hatáskörben dönt arról, hogy elismeri-e a Ferihegyen elvégzett biztonsági átvilágítást, s elrendel-e újat.

Ismeretlen hibalista?

Részben ez az oka, hogy csak az utasok 10 százalékát érinti az intézkedés, a maradék 90 százalék ugyanis vagy nem átszálló utas (például, a fapados gépeken repülők) vagy olyan reptéren száll át, ahol minden esetben megtörténik újra az ellenőrzés, mint Párizs, vagy a londoni Heathrow.

A reptéri beléptetőpontoknál és az utasbiztonsági ellenőrzésnél tárt fel hiányosságokat az előre be nem jelentett, azaz inkognitóban dolgozó vizsgálócsoport, de hogy pontosan mit, azt nem tudhatjuk. Ami ennél nagyobb baj, hogy a repülőtér sem ismeri a tételes listát. Márton Attila kérdésünkre elmondta: az EU-s szervek képviseletében eljáró külügyminisztérium dolga a tételes hibalista továbbítása.

Hardy Mihály, Budapest Airport Zrt. vállalati kapcsolatok igazgatója ugyanakkor azt mondta: máig nem kapták meg a hivatalos listát, a problémákról csak az EU-s szervek képviselőitől, szóban értesületek. Ami annál is inkább érdekes, mert a normál ügyrend szerint az audit során feltárt hiányosságok kiküszöbölésére elvileg egy hónapja lett volna a reptérnek, vagyis, elvileg elkerülhető lett volna, hogy idáig jusson a folyamat.

- Az utóbbi időben a jogszabályalkotás, az ellenőrzési és igazgatási struktúra nem úgy működött, ahogy az EU-ban elvárható lett volna - ismerte el az ügyben a kormányzati szervek felelősségét, csak más szavakkal a miniszteri biztos. Márton Attila mindenesetre előre tekint. - Három hónap múlva, de fél éven belül a reptér visszakaphatja a minősítését, ha mindenki, beleértve a biztonsági területen dolgozókat is, teljesíti a kötelességét - mondta a szakember.

Közös problémamegoldás

Tegnap az NFM kezdeményezésére létrejött egyközös munkacsoport, amelybe minden érintett szerv képviselőjét meghívták. Miután módosítják a megfelelő szabályokat és munkafolyamatokat, egy hat hetes ellenőrzést tartanak, ezt követően jelentik az EU-nak, hogy készen állnak egy újabb felülvizsgálatra.

Az Unió megfelelő szervei ezt ismét „titokban" végzik el, majd, ha ők is megoldottnak látják a problémákat, visszaadják a clear minősítést Ferihegynek. Hogy ez minél gyorsabban menjen, a Budapest Airport felkért egy az EU-ban elismert külső biztonsági céget a biztonsági folyamatok átvilágítására. A Budapest Airport Zrt. egyébként 2007 óta 2,8 milliárd forintot költött biztonsági fejlesztésekre, többek között kiépítettek egy több kilométeres biztonsági kerítést, melynek hiánya miatt a repteret korábban több audit is elmarasztalta.

A légügyi igazgatóságnak ki kell kerülnie a Nemzeti Közlekedési Hatóság alól, s önálló hatóságként kell működnie ahhoz, hogy a jövőben az ellenőrzések az EU norma szerint működjenek. Jelenleg ugyanis az NKH-ra a közigazgatási törvény vonatkozik, így nem tudnak saját hatáskörben utasítást adni a reptéri biztonsági szerveknek, vagy épp a BA Zrt.-nek. Ezért a légügyi biztos már megtette javaslatát Fellegi Tamás miniszternek az önálló légügyi főosztály létrehozására a minisztériumon belül, s az önálló hatóságként működő főigazgatóság létrehozására. Így külön szervekhez kerülne az első és a másodfokú döntéshozatal. Ez januárban válhat valóra.

A szakszervezetek szerepe

Mivel az ellenőrök főleg az emberek által elvégzett, nem eléggé alapos ellenőrzést kifogásolták, elkerülhetetlen, hogy felidézzük a reptéren 2008-ban lezajlott hosszas sztrájkot, amelyet pont az utasbiztonsági ellenőrök tartottak. Akkor a tulajdonos görög ellenőrökkel tudta biztosítani a forgalmat - az eljárást a szakszervezetk sérelmezték, s a munkaügyi konfliktus nem múlt el nyomtalanul. Az érdekképviseletek rendszeresen feljelentették a Budapest Airport Zrt.-t a hazai és az EU-s hatóságoknál az általuk tapasztalt szabálytalanságok miatt, s úgy hírlik, hogy most is nagy szerepük volt „a biztonsági rések feltárásában".

Másfelől, utasbiztonsági területen a biztonsági részt az egyes ellenőrök is jelenthetik: a túlterhelt, nem kellően motivált, vagy a feletteseikkel konfliktusba került dolgozók hibái komoly károkat okozhatnak az utasoknak és a repülőtér-üzemeltetőjének egyaránt. Ezt a faktort kizárandó a repülőtéren saját belső ellenőrzés működik, s szigorúan betartott zéró tolerancia van érvényben: a biztonsági területen ugyanis a hiba nem megengedett.

Április óta nagyobb a szigor

2009 december 20.-án sikertelenül próbált felrobbantani egy Amsterdamból induló, Minneapolisba tartó Delta-Northwest járatot egy nigériai férfi. Az eset kapcsán léptetett életbe még szigorúbb ellenőrzési rendszert az EU, amely április óta hatályos, s az unióban elsőként, május folyamán a budapesti repülőteret ellenőrizték. E változás sokkal alaposabb ellenőrzést ír elő, ezért nagyobbak a sorok a repülőtéren, ezért a járatokhoz legalább két órával korábban érdemes kiérkezni a repülőtérre.