A világgazdaság felépülése, ha lassabb ütemben is, de folytatódik – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) csütörtökön közzétett nyári prognózisából. Az áprilisban még 3,7 százalékra becsült idei növekedést 3,4 százalékosra vették vissza, ebben a jelentés fő megállapításait ismertető Olivier Blanchard vezető közgazdász szerint az Egyesült Államok első negyedéves gazdasági teljesítményét lerontó katasztrofális téli időjárás volt a legfontosabb tényező.

Számos apróbb negatív hatás is érte a fejlett és a feltörekvő gazdaságokat, ezek is közrejátszanak az idei kilátások romlásában. Jövőre azonban – elsősorban a fejlett országok aktivizálódásának köszönhetően – négy százalékra gyorsul a világgazdaság, vagyis az áprilisi IMF-prognózison nem kellett változtatni. A fejlődés tehát lassult, de az irányvonalban nem látnak törést – jelezte Blanchard.

A fejlett országokat továbbra is a magas eladósodottság okozta problémák nyomasztják, rontva ezzel a növekedési esélyeket. Ezek a fékek az egyes országokban eltérő mértékben érvényesülnek. A feltörekvő gazdaságok visszavettek a válság előtti növekedési tempójukból, erőteljesebb fejlődésüket a szerkezeti reformok halogatása hátráltatja. Sorsukat – finanszírozási oldalról – az amerikai monetáris lazítás, a pénznyomtatás októberre várt leállítása is nagyban befolyásolhatja. Az IMF negyedévente kiadott kitekintésében csak a világgazdaság szempontjából kiemelkedő fontosságú országok várható teljesítményéről ad becslést.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban a szervezet szakértői aláhúzzák, hogy az első negyedév kriminálisan gyenge, 1,5 százalékos növekedése egyszeri tényezőkre vezethető vissza, a már említett időjárás mellett a készlethatások és az export átmeneti visszaesése is felelős a lassulásért, de a második negyedévtől újra lendületet vett a gazdaság, jóllehet az év elején felhalmozott hátrányát az idén már nem tudja ledolgozni.

Amerika az idén 1,7, jövőre viszont már háromszázalékos bővülésre lesz képes. A foglalkoztatási adatok javulása és az egészséges szinten, két százalék fölött lehorgonyozott infláció miatt fölöslegessé válik központilag újabb havi dollártízmilliárdokat pumpálni a gazdaságba – vélik az IMF-nél, s egyetértenek a lazítási program őszi kivezetésének időzítésével és a kamatemelési ciklus jövő év közepére előjelzett elindításával. Blanchard úgy véli, hogy ha így lesz, akkor – ebből az irányból – nem fenyegeti különösebb veszély a globális pénz piaci rendszer stabilitását.

Az amerikai gazdaság erősödését jelzi, hogy nyolc éve nem látott alacsony szintre, 284 ezerre esett vissza a frissen munkanélküli segélyért jelentkezők heti száma. A csütörtökön közzétett adat 23 ezerrel volt alacsonyabb a vártnál. Alacsony infláció és zsenge, 1,1 százalékos idei és 1,5 százalékos jövő évi növekedés jellemzi az euróövezetet, melynek tagjai között hatalmas különbségek lehetnek. A vezető hatalmak közül a németeknél 1,9 százalékosra javították, a franciáknál 0,7 százalékra rontották az idei kilátásokat.

Az olaszoktól alacsonyabb, 0,3 százalékos, a spanyoloktól magasabb, 1,2 százalékos GDP-bővülést várnak. Az euróövezetben súlyosbodó probléma a magas munkanélküliség és a rendkívül alacsony infláció. A magas eladósodottság következtében szűkülő költségvetési mozgástér miatt monetáris eszközökkel kell elősegíteni a munkahelyteremtést. Az Európai Központi Bank ősztől induló gazdaságélénkítő-likviditásbővítő programját üdvözlik az IMF-nél, bár a hatásait nem tudják előre felbecsülni. Mindamellett ha az infláció hosszabb távon sem tud felfelé kitörni a 0,5–0,8 százalék közötti sávból, akkor újabb lépésekre lesz szükség.

Az IMF közgazdásza szerint az is döntő fontosságú, hogy a bankrendszer aktívabban finanszírozza a gazdaságot. A feltörekvő gazdaságok – ahová Magyarországot is sorolják – és a fejlődő országok az áprilisban előjelzett 4,8 helyett 4,6 százalékos gyorsulást mutatnak fel az idén, jövőre pedig egy 5,2 százalékos etap következhet. A korrekcióért elsősorban az ukrán válságba belebonyolódó Oroszország a felelős, ott 1,3-ról 0,2 százalékra esik a növekedési ütem, de recesszióra nem kell számítani.

A Moszkvával szembeni szankciókat, a befektetői bizalomvesztést és ennek nyomán a külföldi beruházások elmaradását alaposan megsínyli az orosz gazdaság. Kína viszont, úgy tűnik, rendezte sorait, ezért maradt 7,5 százalékon az idei prognózis. Az IMF szerint a kormány infrastruktúrafejlesztő programok indításával és szociális beruházásokkal ellensúlyozni tudta azt a kiesést, amelyet a lakásépítési boom kifulladása és a vártnál alacsonyabb belső fogyasztás okozott a növekedésben.

A feltörekvő országoknál a növekedést egyfelől a szerkezeti reformok elodázása, másfelől a nemzetközi környezethez való nem megfelelő alkalmazkodás hátráltatja – szögezik le a jelentésben. Alkalmazkodniuk kell a megváltozó pénzpiaci körülményekhez, ahhoz, hogy a nyugati tőke az amerikai kamatemelésre hazatér, ami marad, az pedig érzékenyebben reagál minden felmerülő makrogazdasági kockázatra. És a tavaly májusihoz hasonló feltörekvő piaci sokkok előfordulására is fel kell készülni.