Kicselezzük az orosz embargót?
Oroszország 2014. augusztus 7-én teljes embargót vezetett be a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék Európai Unióból történő behozatalára. A váratlan helyzetre a leggyorsabban és legrugalmasabban a logisztikai szolgáltatók tudnak reagálni: pillanatok alatt átszervezik a kereskedelmi és logisztikai ellátási láncokat.
Az MLSZKSZ szerint kialakulóban van egy embargót megkerülő logisztika, így ha kerülő úton is, de a magyar termékek egy része vissza tud jutni az orosz piacra. Az átrendeződési folyamat már az augusztus eleji bejelentést követően elindult, a szövetség információi szerint a hazai gyártók gőzerővel szervezik ki a termelés egy részét az embargó által nem sújtott országokba. Versenyelőnyben vannak azon európai országok, amelyek jelenleg nem tagjai még az Európai Uniónak, illetve azok az Európán kívüli országok, amelyek szoros gazdasági kapcsolatban vannak Oroszországgal.
Ilyen villám-átrendeződésre Magyarországon már 2005-ben is volt példa, az akkori tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az érintett forgalom zöme azóta sem jött vissza hazánkba, holott a kormány azóta jelentős erőfeszítéseket tett a visszacsábításuk érdekében - közölte a szervezet, amely ezért úgy véli: a mostani orosz embargó hatása "nagyon sokáig fog fájni".
A szövetség szerint ugyanakkor lehetőségek is nyílnak az embargóval: felfuttatható például a volt szovjet utódállamokban az elmúlt években létesített kereskedőházak forgalma és Záhony térsége is felkészíthető, befektetési szempontból vonzóbbá tehető az embargó utáni időszakra. Az MLSZKSZ Záhony térsége versenyképességének fokozására vonatkozó gazdaságfejlesztési programját már be is nyújtotta a Nemzetgazdasági Minisztériumnak és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak.