Váratlanul érte a piacokat, komoly meglepetést keltett az elemzők körében Varga Mihály hétfőn bejelentett adóemelési csomagja, szűrhető le a lapunknak nyilatkozók véleményéből. – Derült égből villámcsapásként hatottak a nemzetgazdasági miniszter szavai – fogalmazott a Népszabadságnak Gabler Gergely, az Equilor Zrt. elemzője. Különösen azért mert drasztikus változtatásokról lehet beszélni.

Úgy látja csak a Magyar Telekom esetében éves szinten további mintegy 2-4 milliárd forintos pluszkiadást okoz az adóemelés, mindezt úgy, hogy eddig is 20-22 milliárd Ft-os éves teherrel lehetett számolni, és a vállalat éves profitja 35 milliárd Ft körül mozog. Megjegyezte az intézkedéscsomag együttes hatása 100 milliárd forint fölötti bevételt jelenthet a költségvetés számára, ami körülbelül a hazai GDP 0,4 százaléka.

Megítélése szerint azért is váratlan a bejelentés, mert ezekre a intézkedésekre alapvetően nem volt szükség ahhoz, hogy a kormány tartsa a kitűzött költségvetési hiánycélt. Ezzel teljes mértékben egyet értett Suppan Gergely a Takarékbank elemzője is. A kormány tisztában van a gazdasági folyamatokkal – folytatta Gabler –, a tervhez képest a költségvetési hiány alakulásával és az infláció hatása sem érhette váratlanul.

Suppan szavai szerint májusig az éves költségvetési hiányterv 63,5 százaléka teljesült, ami nem mutat jelentősebb problémát a korábbi évekhez viszonyítva. Mindez annak ellenére elmondható, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetében valóban keletkeztek elmaradások, azonban ennek fedezésére a kormány már elrendelt zárolást a tartalékokból. Az eredeti hiányterv pótlólagos intézkedések nélkül is teljesíthető lett volna – véli –, ezért várakozásai szerint a korábban elrendelt költségvetési zárolásokat az év második felében akár fel is oldhatják, az eddigi intézkedések fenntartásával pedig a hiány a tervezettnél alacsonyabb is lehet.

Gabler ezen felül azért is meglepőnek tartja a bejelentéseket, mert korábban, amikor még a túlzottdeficit-eljárás megszüntetése érdekében Varga Mihály egy három pontból álló csomagról beszélt, akkor annak harmadik pontjában éppen ezekhez hasonló intézkedéseket sejtetett. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy azok csak akkor kerülhetnek elő, ha az első két intézkedést nem tartja elegendőnek az Európai Bizottság (EB) ahhoz, hogy a túlzottdeficit-eljárást megszüntesse.

Azóta kiderült, hogy a EB javaslatot tett arra, hogy Magyarországot felállítsák a szégyenpadról. Így mindenki arra számított, hogy ezeket a lépéseket nem teszi meg a kabinet – fogalmazott az Equlior elemzője. Különösen úgy, hogy a tartalékokkal valóban elérhetőnek látszik a költségvetési hiánycél – tette hozzá. Ezek alapján valószínű, hogy a kabinet inkább későbbi, az év hátralévő részében bejelentendő plusz kiadásainak akar hátteret teremteni az intézkedésekkel.

Nem fogalmazott meg ennyire éles véleményt Kondrát Zsolt, a MKB Bank vezető elemzője. Mindez arra vezethető vissza, hogy a szakember korábban is úgy vélte: a hiánycél elérése érdekében még további intézkedésekre lesz szükség, nem elegendőek az eddigiek. Ennek fényében számára a mostani bejelentéseket nem tűnnek váratlannak – fejtette ki –, ugyanakkor a kormány elmúlt hetekben folytatott kommunikációja alapján mégis annak mondhatóak.

Megjegyezte: az viszont nem látható tisztán, hogy ez az intézkedéscsomag valóban arra szolgál-e, hogy összejöjjön a hiányterv, s ezt támogassa, vagy az év hátralévő részére egy olyan puffer képzésé a cél, amelyből később növekvő kiadási tételeket finanszírozhatnak. Ennek a bizonytalanságnak például az oka, hogy az állam a közelmúltban olyan hatalmas intézményrendszereket vett át, amelyben komoly bevételek és kiadások keletkeznek. Az átvett intézmények költségvetési egyenlege még nem vonható meg, ám lehetséges, hogy a kabinet már rálát ezekre a folyamatokra, s ezek alakulása miatt, a hiánycél tartása érdekében lépte meg az adóemeléseket.

Csatlakozva a többi elemzőhöz viszont rámutatott: az sem zárható, hogy valóban későbbi kiadásokat finanszíroznak majd az új pénzekből. Ilyen lehet például a pedagógus életpályamodell bevezetése. Ennek egy szeptemberi, tanévkezdéshez igazított elindítása logikusnak is látszik – tette hozzá az előzőekhez Gabler Gergely. Igaz: a költség itt csupán mintegy 30-40 milliárd forint lehet.