Vegyes képet mutat a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) immár 21. alkalommal közzétett magyarországi konjunktúrafelmérése. Az ország gazdasági helyzetét a megkérdezett külföldi – elsősorban német – hátterű cégek vezetői idén kedvezőbbnek látják, mint tavaly – mondta Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs vezetője a felmérés eredményeinek keddi ismertetésekor. 

Most a társaságok irányítóinak ötöde vélte úgy, hogy Magyarország állapota jobb, mint tavaly. Akkor csupán 11 százalék vélekedett derűlátóan. Ez az elmúlt évtized legjobb eredményeinek egyike. Ennél magasabb értéket, 21 százalékot csak 2005-ben mértek. Ám csak a válaszadók 32 százaléka tartja az ország gazdasági kilátásait kedvezőnek. 2014-ben még 35 százalék vélekedett így. Az idei adat a visszaesés ellenére kissé meghaladja a térségi átlagot.

Összességében a 2008-2009 utáni lecsúszó évek után idén kedvező változás jelei körvonalazódnak. A kamara a válaszok alapján ez évre 3 százalékos gazdasági növekedést vár – jegyezte meg a kommunikációs vezető.

A legelkeserítőbb eredményeket szokás szerint a korrupció, a jogbiztonság és a kiszámíthatóság kérdéskörei hozták. Ezek az adatok ráadásul idén még romlottak is. A külföldi vállalatvezetők 75 százaléka jelezte elégedetlenségét a korrupció magas szintje miatt. Ezen belül 42 százaléknak nagyon nem tetszik az, amit tapasztal. A mutató az elmúlt évtized legmagasabb értéke. Ráadásul a helyzettel mindössze 6 százalék elégedett. A kép a jogbiztonságot illetően se sokkal rózsásabb. Az elégedetlen és a nagyon elégedetlen vezetők aránya az egy évvel ezelőtti 52 százalékról 58 százalékra ugrott.

A törvényalkotás kiszámíthatóságával elégedetlenek aránya egy év alatt 2 százalékponttal 71 százalékra nőtt. Ennek kapcsán példaként az idén év elején bevezetett és módosított Elektronikus Áruforgalom Ellenőrző Rendszert említették – jelezte a kamara.

A kamara adatai alapján a feldolgozóiparban csaknem minden második vállalat – 46 százalék – elégedetlen a szakemberkínálat minőségével. Ez egybecseng azzal, hogy a szakképzési, felsőoktatási rendszer tekintetében szintén romlott az elégedettség. A kamara úgy fogalmaz: hiába komoly a foglalkoztatási szándék, ha nincs szakember. Ezt a képzés javításával, a jól képzett dolgozók kivándorlásának fékezésével javasolják enyhíteni. A jelentésben egyébként az említett utóbbi területek mutatói fordultak leginkább negatívba.

Így talán nem a valóságtól elrugaszkodott gondolat: döntően ezekre vezethető vissza, hogy míg tavaly a vállalatvezetők 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ha ismét választhatna, újra Magyarországon fektetne be, addig ez az érték idén 71 százalékra esett. Ez 1998 óta a legalacsonyabb adat.

Kedvező változás azonban, hogy a már itt lévő társaságok közül a tavalyi 27 százalék után már 31 százalék ruházna be, illetve a tavalyi 29 százalék után 31 százalék tervez létszámbővítést.