Az építési engedélyek számának esése tovább folytatódott 2013 első negyedévében, a kiadott engedélyek száma az előző év azonos időszakában kiadottnak alig kétharmadát tette ki. Budapest mellett mindössze két megyében (Pest és Győr-Moson-Sopron) adtak ki 200-nál több lakásra építési engedélyt, a többi megyében ez az érték már a százat sem érte el.

A használatba vett lakások számának csökkenése valamennyi településtípusban megfigyelhető. Budapesten az év első három hónapjában mindössze 240 új lakást vettek használatba, ami alig több mint fele a megelőző év azonos időszakában épült lakásokénak. Az országos adat ugyanakkor nem éri el a megelőző év azonos időszakának felét sem (1123, illetve 2444).

Továbbra is érvényesül az a tendencia, hogy a vállalkozások által, bérbeadásra és értékesítésre épített lakások száma nagyobb mértékben esik vissza, mint a természetes személyek saját használatra szánt építkezései. Az első negyedévben mindössze 331 lakást építtettek vállalkozások, ezzel számuk az egy évvel korábbinak kevesebb, mint egyharmadára csökkent. A magánszemélyek által építtetett lakások száma az előző év hasonló időszakának 57 százaléka.

Mivel a természetes személyek jellemzően nagyobb lakásokat építtetnek, részarányuk növekedése emelte az új lakások átlagos alapterületét: ez az érték 2013 első negyedévében 112 négyzetméter volt, 15 négyzetméterrel több, mint egy évvel korábban.

A nem lakóépületekre kiadott építési engedélyek összesen 460 ezer négyzetméter új ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági épület építését teszik lehetővé, ami a 2012 első negyedévi adat 83 százaléka. Az ipari és a kereskedelmi épületek engedélyezése ebben az időszakban visszaesett, és a növekedés teljes mértékben a mezőgazdasági épületek építésének tudható be, melyek összesített alapterülete a tavalyi első negyedév 85 ezer négyzetméterével szemben 2013 első három hónapjában ennek majdnem kétszerese, közel 160 ezer négyzetméter.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke az MTI-nek kifejtette: bár évi 8000 ezer lakás továbbra is meg fog épülni, mivel erre megvan a fizetőképes kereslet, de ez a szám is újabb mélypontot jelent, hiszen még a két világháború közötti gazdasági válság idején is több lakás épült, mint most. A frissen közölt adatokat értékelve kiemelte, hogy a lakásépítéssel foglalkozó építőipar szempontjából az egyik legnagyobb problémát még mindig az jelenti, hogy a megépülő lakások egyharmada, mintegy 3000-3500 lakás nem teljesen jogszerűen, írásos szerződések nélkül épül, jelentős részben a szervezett építőiparon kívüli kivitelezésben. Ezért is szorgalmazza az ÉVOSZ az újépítésű lakások áfa-kulcsának 27-ről 5-10 százalékra történő csökkentését, ami serkenthetné a piacot.

Koji László hozzátette: az építőipar utolsó jó éve 2006 volt, azóta a lakásépítéssel foglalkozó cégek piacuk mintegy háromnegyedét elveszítették. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a meglévő lakásvagyon fenntartásához évente 250 000 lakást kellene felújítani, s bár erre vonatkozóan a KSH nem közöl adatot, de tavaly mindössze 95 000-100 000 lakás újítottak fel. Az alelnök szerint a kormány által kidolgozott rendszerek - otthonteremtési támogatás, energiatakarékos felújítás támogatása, panelprogram - alapvetően jók, de nincs mögéjük állítva elégséges forrás, és csak kevesen tudják igénybe venni ezeket.

Suppan Gergely ehhez kapcsolódva kiemelte, hogy a kormányzati otthonteremtési támogatások hatása csak később lesz érzékelhető. Jelezte, hogy a hitelpiac élénkülése lendíthetne a piacon, de egyrészt a statisztikákból nem látszik bővülés, másrészt pedig annak kedvező hatása sem lenne azonnal érzékelhető. Ezek alapján az elemző sem számít arra, hogy jelentősen javulnak a "tragikus" lakásépítési adatok.