Kiábrándító adatot tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hazai beruházások első negyedéves volumenéről. A mutató szerint január eleje és március vége között 9,6 százalékos volt a zuhanás az elmúlt év ugyanezen időszakához képest, sőt az előző három hónappal szemben is 2,4 százalék a visszaesés.

Amennyiben figyelembe vesszük azt, hogy hogyan alakult a közelmúltban a hazai GDP mutató – az első negyedévben a tavalyi bázishoz képest a várt 2 százalékos emelkedéssel szemben mindössze 0,9 százalékkal bővült, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 0,8 százalékos zsugorodást mértek –, akkor a csökkenés egyáltalán nem mondható meglepőnek, a mértéke azonban már az. Mindez egyértelműen arról árulkodik, hogy a magyar gazdaságnak komoly felépítésbeli, strukturális gondjai vannak.

Elemzők évek óta beszélnek arról, hogy lényegében az uniós források adják a honi növekedés alapját, a kormány ugyanakkor rendre – ezeket a kijelentéseket figyelmen kívül hagyva – nagyszerű hazai produkcióról szólt. Ezúttal azonban a sorokat olvasva a KSH is számos alkalommal rámutat, miért esett össze a honi mutató: „elsősorban az EU-forrásból történő fejlesztések befejeződései miatt”, „az EU-forrásból finanszírozott ivóvízjavító, szennyvíztisztító és hulladékkezelő projektek befejezése folytán”, „elsősorban az uniós forrásból finanszírozott útépítések és útfelújítások befejeződése miatt”.

E szerint a pocsék adatokat az okozta, hogy az uniós források kikerültek a rendszerből, valamint a magánoldal beruházási szintje is komoly kívánnivalókat hagy maga után, így az uniós pénzek elolvadása okozta visszaesést nem is tudta ellensúlyozni. Van olyan ágazat egyébként – vízellátás, hulladékgazdálkodás –, ahol a beruházás visszaesésének mértéke ijesztően magas, 74 százalékos.

Az adat nem jelent meglepetést az első negyedéves GDP- és építőipari adatok tükrében – fejtegette véleményét Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője. Hozzátette, a csökkenés mértéke a magas bázissal is magyarázható. Az építési beruházások 19 százalékkal, a gép- és berendezés beruházások 3 százalékkal csökkentek, a költségvetésben 39 százalékkal, míg a vállalkozásoknál 4,9 százalékkal mérséklődtek a beruházások, ami az EU-források visszaesését tükrözi – jegyzi meg ő is.

A feldolgozóipari beruházások 3,6 százalékkal csökkentek, azonban újabb autóipari kapacitások építésével a közeljövőben újra élénkülhet a mutató – tette hozzá. A lakásépítések egyelőre még visszaesést mutattak, de az új lakás áfájának csökkentése és a CSOK kiterjesztése nyomán ugrásszerűen emelkedő építési engedélyek, illetve a fejlesztői tervek hatására jövőre a lakásberuházások már érdemben hozzájárulhatnak a beruházások növekedéséhez – fejtegette, s ezzel próbált valami pozitívumot keresni a jövőt illetően.

Az utóbbi négy év legrosszabb negyedéves adata a tegnap ismertetett – fejtette ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a friss adatsort értékelve. A magánszektor gyenge teljesítményére is rámutatott, azaz a vállalkozásoknál is közel 5 százalékkal csökkentek a beruházások. Ebből a szempontból a legfontosabb kérdés, hogy a vállalatok beruházásainál egyszeri visszaesésről van szó, vagy tartósabbá válik-e a folyamat. Megfigyelők szerint ha ez utóbbi történne meg, akkor sok szépre bizony nem nagyon lehet számítani.