Ismét tájékoztató kampányba kezd a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a fogyasztói csoportokról – nem először és talán nem is utoljára.

Ahogy a GVH korábbi, hasonló akcióiban, így most is arra figyelmezteti a jellemzően pénzügyi műveltséggel nem rendelkező, kiszolgáltatott fogyasztókat, hogy a fogyasztói csoportokat szervező cégek reklámjaikban becsapják őket.

A fogyasztói csoportok sajátossága, hogy kifejezetten a válság nyomán, a legális hitellehetőségektől elesettekre, BAR-listásokra utaznak. Reklámjaikban gyors, könnyű és kedvező hitellehetőséget ígérnek, illetve direkt olyan terminológiát használnak – futamidő, kamat – hogy azt a látszatot keltsék, hogy hitellehetőségről van szó. Az átlag ügyfélben egészen a szerződéskötés pillanatáig fenntartják ezt a látszatot. Azonban az aláírt szerződésben már az szerepel, ami a valóság, miszerint az illető egy fogyasztói csoport tagja lett.

Így az ügylet – papíron legalábbis –legális marad, ám ezt követően az immáron károsult azzal szembesül, hogy hitel helyett egy kövér csekket kap arról, hogy fizesse be a csoportba az első „részletet”. A csoportokhoz ilyenformán becsalt fogyasztók java része ideig-óráig még fizeti is a „részleteket”, ám egy idő után rájönnek, hogy akár hosszú évek is eltelhetnek, mire ebből előnyt is látnak.

A legtöbb, amúgy is megszorult károsult ilyenkor távozik a rendszerből, ám az addig befizetett milliós összegek bennragadnak, azaz az ügyfelek pénze a csoportot szervező cég nyeresége lesz. Mivel a csoportokból sokan lépnek ki, ezért a csoportszervező cégek folyamatosan, havonta sok tízmilliós nagyságrendű hirdetési összeggel „dolgozzák meg” a hirdetői piacot, elsősorban a különféle bulvármagazinok oldalán toborozzák az új ügyfeleket.

Ehhez képest a GVH, mint megtudtuk, meglehetősen szerény, 6,2 millió forintos reklámbüdzsével vág neki a nyár közepéig tartó kampánynak. Összehasonlításul: a Kantar Media 2010-ben – igaz, listaáron – összesen 250 millió forintnyi reklámköltést regisztrált a fogyasztói csoportok kapcsán.

Igaz, a semminél ez is több lesz. Már csak azért is, mert a kezdeti nagy fogadkozások ellenére az Orbán-kormány sem tudott leszámolni a magyar piacon bő évtizede burjánzó, maffiaszerűen – nem ritkán ténylegesen az éjszakai életben is ismert személyek irányítása alatt – szervező cégekkel.

Az Orbán-kormányban is van barátja a fogyasztói csoportoknak?

A fogyasztói csoportok eddigi története azt sejteti, hogy egyes csoportoknak komoly, kormányzati ciklusokon átívelő politikai hátszele lehet.

Látványos, ahogy a politika, illetve a törvényhozás mennyire kesztyűs kézzel bánik ezekkel a cégekkel. Bár a GVH, illetve a fogyasztóvédelmi társszervek lassan egy évtizede minden évben figyelmeztetik a törvényhozókat, hogy szabályozni kell a területet, ám a kezdeti ígéretek ellenére valahogy mindig elsikkad a fogyasztói csoportok szabályozása.

Első ízben a szocialista kormány alatt söpörték szőnyeg alá a kérdést. Megszületett ugyan 2001-ben egy rendelet, ami a fogyasztói csoportokat ismerők szerint is megnyugtatóan rendezte volna a kérdést, ám az akkori gazdasági miniszter valamiért – indok máig nem született erre – évről-évre halasztotta annak az aláírását, majd 2003-ben levették a napirendről.

Később a szocialista érában a GVH és a PSZÁF semmiféle szabályozási lépést nem tudott elérni a törvényhozóknál, holott úgy tudni, hogy keményen lobbiztak a kérdésben.

A 2010-es kormányváltás után a PSZÁF, személyesen Szász Károly állt a nyilvánosság elé azzal, hogy szembeszáll ezekkel a csoportokkal. Szászék elképzelése az volt, hogy a büntető törvénykönyvet kellene módosítani és büntethetővé tenni a csoportszervezői tevékenységet, illetve a PSZÁF egyéb megnyilatkozásaiból arra lehetett következtetni, hogy egyfajta hatóság felügyelet alatt „kifuttatnák” a már meglévő csoportokat.

A más területen oly aktív Orbán-kormány azonban ebben a kérdésben hirtelen úgy döntött, hogy a törvényalkotás „normális” útját járja – más szóval a PSZÁF javaslata jó másfél évre lényegében elsüllyedt a minisztériumi tárcaközi egyeztetéseken.

Az egyeztetéseken részt vett forrásaink úgy jellemezték a helyzetet, hogy a tárgyalásokon feltűnően érezhető volt a részt vevő szaktárcák képviselőinek az érdektelensége.

Másfél év egyeztetés után – ami mellesleg a piacon lévő cégeknek kiváló alkalmat adott, hogy addig is tovább növeljék a beszervezettek számát – végül a kormányzat a kezdeti nekibuzduláshoz képest egy igencsak harmatos szabályozással rukkolt elő.

Végül csak a fogyasztóvédelmi törvényt módosították úgy, hogy 2014-ig megtiltották új csoport szervezését, ráadásul a meglévő csoportok továbbra is toborozhatják a későbbi károsultjaikat.

A jogalkotó mindössze annyit írt elő, hogy 2014-től a „két év tapasztalatai alapján” fogják összeállítani a terület pontos szabályozását.

A kormányrendelet leginkább kézzelfogható hatása, hogy a nagyobb, piacon beágyazódott fogyasztói csoportokat ilyenformán kormányzati segítséggel megkímélték az újabb és újabb csoportok konkurenciájától, közben a régi csoportok 2014-ig legálisan toborozhatják az ügyfeleiket.

A csoportokat szervezők a jelek szerint köszönték is a lehetőséget és teljes sebességre kapcsoltak: a GVH-nál az idén már fél év alatt elérték nagyjából azt a fogyasztói csoportokkal való panaszmennyiséget, amit tavaly egy év alatt.

Közben az is kérdéses, hogy a kormányzat hogyan képzeli a terület kontrollját: jelenleg arról is csak ködös elképzelések vannak, hogy mennyi csoport lehet. Becslések szerint 12-20 szervező lehet, és néhány tízezer embert hálóztak be.

A bizonytalanság oka, hogy a csoportok tevékenysége gyakran konspirált, azaz a szervezők maguk helyett strómanokat állítanak az egyes szervező cégek élére. A cégpapírokban megjelenő szervezők pedig újabb és újabb cégek mögé telepítik a tevékenységüket, illetve különféle neveken egyszerre több céget is futtatnak.

A szövevényes cégfelszámolások, illetve megszűnések egyik oka, hogy a GVH – jobb híján és afféle tüneti kezelésként – tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat címén bünteti meg a cégeket. Mint megtudtuk, jelenleg is négy eljárás van folyamatban csoportszervező cégekkel szemben, illetve az eltelt években összesen több mint 150 millió forintnyi bírságot szabtak ki fogyasztói csoportokra – ami vélhetőleg eltörpül a tevékenységből származó haszonhoz képest.