A kedden ismertetett KFI elemzés szerint az eredményszemléletű deficit a GDP 3,5 százaléka lehet az eredetileg tervezett 2,9 százalék helyett. Amennyiben a százmilliárdosra belőtt tartalékhoz hozzányúlnak, még ennél is nagyobb lehet a hiány.

A legtöbb elemzőhöz hasonlóan a KFI-nek sincs szemernyi kétsége sem afelől, hogy a költségvetést menetközben át kell majd szabni, s a gondot nem az fogja okozni, hogy a növekedésből fakadó többletforrásokat hogyan is kellene felosztani. Épp ellenkezőleg: egyensúlyjavító intézkedésekkel kell a kieső bevételeket pótolni.

Bár Orbán Viktor hétfői parlamenti évnyitó beszédében azzal büszkélkedett, hogy a külföldi elemzők zöme a magyar növekedést a kormány által megcélzott 2 százalék fölé várja, már ahhoz is nagy szerencse kell, hogy az eredeti cél teljesülhessen, és ez az egyik fő kockázati tényező. 

A szerencsekovács szerepét a KFI Matolcsy Györgyre osztotta, ugyanis számításaik szerint a jegybank növekedési hitelprogramjában szereplő kétezermilliárd forintot az utolsó fillérig ki kell söpörni ahhoz, hogy a 2 százalékos GDP-bővülést sikerrel hozni tudja az ország.

Ha bukik a program, a növekedés 1,6 százalékosra mérséklődik Romhányi Balázs, a KFI vezetője szerint. Mértékadó elemzők ezermilliárdos igényre számítanak, a 2,5 százalékon adott hitel feltételeinek ugyanis reálisan ekkora mértékben tudnak megfelelni a hazai kis- és középvállalkozások. Romhányi ennél pesszimistább, ő 600 milliárdos reális keresletre számít.  

A keretet persze teljesen ki lehet takarítani, csakhogy ennek komoly kockázatai vannak, a bedőlő hitelek aránya egészségtelen mértékben növekedne ebben az esetben. Emlékezetes, hogy a pénzt már csak új beruházásokhoz lehet igénybe venni, a hitelprogram 750 milliárdos tavaly ősszel zárult első körében pedig a kihelyezett forrás alig harmada volt beruházási célú, a többi hitelkiváltásra ment el. A valódi, fenntartható növekedéshez a versenyszférának kellene erőteljesebben fellépni mind beruházási, mind foglalkoztatási oldalon, ám szerepét az idén is az állam vállalja magára.

Számos egyedi tétel is gyarapítja a kockázati tényezők sorát. Nem meglepő, hogy ismét az áfabevételeknél látnak irreális számokat a közgazdák: itt 170-180 milliárdos kieséstől kell tartani, s az online pénztárgépek gazdaságfehérítő hatása sem tud érvényesülni a bevezetés körüli botrányok miatt.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) 50 milliárdos billegés tapasztalható, és a felszabadult mobilfrekvenciák eladásából tervezett 120 milliárd sem vehető egyelőre készpénznek. A dohánytermékekből befolyó jövedéki adó is kevesebb lehet, míg az uniós forrásoknál egy 170 milliárdos útépítési visszatérítés lebeg Damoklész kardjaként a büdzsé fölött.

Romhányi Balázs szerint az euróárfolyam a mostani piaci turbulencia lecsendesedésével visszatér a 300 forintos szint környékére, megkímélve a költségvetést a kamatfizetési kötelezettségek emelkedése esetén fellépő 15 milliárd forintos többletkiadástól.